Mit tudtak a régiek?

Klösz György városfelvételei és az építészeti fotográfia

Szöveg: Szarka Klára

Klösz György sokszorosan sikeres fotográfus. Korának, a kiegyezés utáni Magyarországnak keresett és megbecsült alkotója és sikeres vállalkozója volt. De halála után sem felejtették el, egyre lelkesebben fedezték föl újra és újra. Városképeit és épületfotóit ma is érdemes tanulmányozni, vizuális alkotói módszerének titkát megfejtve nemcsak a fotográfiáról, de talán építészeti örökségünkről is többet tudhatunk meg.
Klösz egyik legnagyobb posztumusz sikere a 20. század végéhez köthető. A fényképeiből szerkesztett album, a több kiadást megélt Budapest anno nemcsak a régi Budapest iránt, de a régi várost megörökítő mesterek iránt is fölkeltette a szélesebb közönség figyelmét1. Klösz működése a jelenkor fotográfusait2 is megihlette és a fotótörténészek érdeklődésére is számot tarthat.3
Mi a titka a sikerének, hogyan tette átélhetővé, csaknem maivá a nagyon is régi látványt, hogyan vált az egykori város utcáival, tereivel, épületeivel szinte plasztikusan tapinthatóvá és kedélyesen ismerőssé? Mit tudtak a régi fotográfusok, Klösz mester is, amivel elbűvölik a ma képnézőit? Érdemes újra elővenni magukat a fényképeket, alaposabban átvizsgálni, elemezni, föltárni a vizuális hatáskeltés klöszi módszerét – talán a mai építészeti fotográfiához is adhatnak muníciót a másfélszáz éves fölvételek.
A Fortepan közkedvelt internetes felületén4 csaknem 1500 Klösz-kép található meg kellő felbontásban a Fővárosi Levéltár5 jóvoltából. Bárki számára, akinek van internet hozzáférése, szabadon tanulmányozhatók a 19. századi és századfordulós főváros látványai Klösz modorában.6 Ezúttal néhány innen választott érdekes példán keresztül igyekszünk bemutatni, mit tudtak a régiek az építészeti és városfényképezésről.