Csóka Attila Róbert, Smiló Dávid:
Építészet – kritika – írás. Új Forrás, 2014, 132 oldal

Szöveg: Götz Eszter

Az Építész Szakkollégium kezdeményezte azt a nyilvános beszélgetés-sorozatot, amely 2011-12 folyamán a műfajt gyakorló személyiségek részvételével, különböző helyszíneken az építészetről való közbeszéd és főként az építészeti kritika témáját járta körül. A beszélgetések szövegét most egy kis kötetben adták közre, amely remélhetően sok kézben fog forogni. Hiszen a hazai építészeti nyilvánosság elmúlt 15-20 évének alapkérdéseit fogalmazza meg, a műfajból adódóan kötetlenül – az egyes beszélgetőpartnerek szubjektív olvasatában, de összességében rendkívül alaposan és átfogóan. Ráadásul nem csupán az építészeti kritikát érinti, hanem általában a vizuális környezet iránti felelősség kérdéseit is. A megszólalók – Szemerey Samu, Martinkó József, Szabó Levente, Vámos Dominika, Kerékgyártó Béla és mások – az építészeti kritikától hamar eljutnak az általános műveltség mibenlétéig, az építészet befogadásától a laikus közönség nyitottságáig, az alkotástól az üzleti szempontokig. És mivel a beszélgetések szerkesztett szövege is megőrzi a spontán megnyilatkozás stílusát, a kötet jóval őszintébb, pontosabb és élményszerűbb, mint bármilyen társadalomtudományi elemzés. Iránymutatónak mondható ez a vállalkozás: egy szakma, egy művészeti ág önazonosságát és önérvényesítését, a befogadás lehetséges útjait járja végig kérdések és inkább további kérdések formájában megfogalmazott válaszok során át.