epl Kiadó, 2015, 298 oldal, szerk.: Götz Eszter

2011-ben hunyt el Makovecz Imre, a magyar organikus építészeti iskola megteremtője. A kötet az ő munkásságának 2002-2011 közötti, utolsó alkotói szakaszát dolgozza fel, évekre bontva fogja össze Makovecz terveit, írásait, illetve a róla szóló tanulmányokat, a vele készült interjúkat. Nem monografikus feldolgozásra vállalkozik, hanem az életmű alapos ismeretéhez kínál fogódzót, folytatva azt az albumot, amelyet Gerle János, Makovecz oeuvre-jének krónikása készített, és amely 2002-ben az epl Kiadó gondozásában jelent meg.
Makovecz Imre munkásságát Japántól Dél-Amerikáig az egész világon elismerik, a brit, az amerikai és a skót építész szövetségek tiszteletbeli tagjukká választották, megkapta a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérmét. Nevéhez fűződik a Kós Károly Egyesülés és a Magyar Művészeti Akadémia megalapítása. Építészeti és azokhoz szorosan kapcsolódó társadalmi elképzelései korunk fogalmaihoz képest messze előre mutatnak. Halála után a sokoldalú, társadalomformáló erejű életműnek – és vele együtt az organikus építészetnek – a kortárs művészeti és szellemi életben elfoglalt helye átfogó feldolgozásra vár. Ez a könyv, a Gerle János által szerkesztett első kötettel együtt, immár a teljes alkotói pályáról pontos képet ad. Nem csupán a tervek és épületek részletes bemutatására vállalkozik, de tükrözi azoknak kortárs fogadtatását is, és legközelebbi munkatársainak visszaemlékezésével megidézi Makovecz Imre nagy hatású személyiségét. Azt az építészt, aki látomásszerű terveivel, az emberi méltóságot szolgáló épületeivel a 20. század végén és a 21. század elején ember és világ, fent és lent talán újra megvalósítható egységének kifejezésére törekedett. A két kötet együttes kiadása egyben Makovecz Imre 80. születésnapját köszönti.
Az eseményhez kapcsolódva 2015. november 18-án, a MÉSZ Kós Károly termében tartották a Makovecz Imre-életműkönyv új kötetének bemutatóját. A kötet grafikai szerkesztője Makovecz Benjamin.