A régi pécsi vásárcsarnok hasznosítása
Hallgatói tervek a Pécsi Egyetem építészképzéséről
Oktatók: Veres Gábor, Csaba Ders, Greg András, Kondor Tamás, Kokas Balázs, Kovács Andor Krisztián, Udvardi Péter
Tavaly adták át a pécsi Új Vásárcsarnokot, melyet lapunkban is bemutattunk (MÉ 2022/5). A pécsiek örömmel vették birtokba az új csarnokot, amelynek építését már majd egy évtizede tervezték. Az építést az indokolta, hogy a régi, 1979-ben megnyitott csarnok, amelynek tervezője Tillai Ernő volt, már nem felelt meg a mai kor elvárásainak. Tillai Ernő ebben az időszakban a Pécsi Tervező Vállalat építész-főmérnöke és műteremvezetője vol. Az épület a maga korában korszerűnek számított, előregyártott technológiával készült, négyzetes mintájú homlokzati panelei ma is karakteres megjelenést sugároznak.
A Pécsi Egyetem Építész Szakmai Intézetében 2013-ban hozták létre a Városműhely Kutatócsoportot azzal a céllal, hogy Pécs város jövőjével kapcsolatos urbanisztikai kutatási témákkal foglalkozzanak. Azóta minden évben a komplex tervezés tantárgy keretein belül egy-egy városi témát dolgoznak fel az ötödéves pécsi építészhallgatókkal. Nemrég egy új kurzussorozat indult a kutatócsoport vezetésével „Környezeti vészhelyzet és építészet” címmel, azzal a céllal, hogy felkutassa és a környezetükkel együtt revitalizálja Pécs értékes elhagyott épületeit, újra bekapcsolva a város vérkeringésébe.
Az új vásárcsarnok épületének átadása örömteli esemény, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy mi legyen a régi csarnok sorsa, amely csupán egy háztömbnyire áll az újtól: magára maradva, egyre leromló állapotban várja a sorsát, vagy található olyan funkció, amellyel az épület hosszútávú hasznosítása megoldható? A hallgatóknak valóban komplex módon kellett megközelíteni a feladatot. A tervezési feladat városépítészeti és építészeti munkarészre tagolt. Elsőként meg kellett találniuk az összeköttetést a belvárossal, mentális és térbeli értelemben egyaránt. Ezután a régi vásárcsarnok és környéke, mint városrész új rendeltetésére kellett javaslatokat tenniük, beleértve a városi szolgáltatásokat is. A terület közlekedési rendszerével is foglalkozni kellett, új közlekedési tengelyek létrehozásával valamint a gyalogos és a kerékpáros közlekedés megoldásával. A köztér és zöldfelületek megtervezése is a feladat része volt. Komplett telepítési tervet vártak a hallgatóktól, a csarnok és környéke új építéseinek, bontásainak javaslataival. Az eddigiekkel összefüggésben a tömb feltárási pontjainak, megközelítésének és parkolásának megtervezésére is szükség volt. Az építészeti munkarész feladatai közül elsőként a funkcióra adtak javaslatokat a hallgatók, ezután a funkcióhoz illő építészeti karakter megtalálása volt a cél.