Gettó-emlékmű a Klauzál téren

Építészek: Szabó Levente, Biri Balázs, Rátgéber László
Szöveg: Szegő György
Fotók: Biri Balázs

A Budapest VII. kerületének központi terén álló gettó-emlékművet a Hetedik Műterem tervezte. Munkájuk az elmúlt évek kiemelkedő társadalmi jelentőségű köztéri művészeti projektje lett. A kiírásnak megfelelve „21. századi módon reflektál a jelenkor és a jövő nemzedéke számára Európa utolsó gettójának, a pesti gettónak tragikus eseményeire”.
Ugyanakkor érzékenyen figyelembe veszi az áldozatok kultúrájában ősidőktől fennmaradt speciális kegyeleti szokásokat – az emberábrázolás tilalmától a szövegek tipográfiájáig.
Erzsébetváros Önkormányzata 2021-ben nyilvános ötletpályázatot bonyolított le egy, a Klauzál téren – a gettó egykori központi, tragikus eseményektől terhelt helyszínén – felállítandó emlékmű megvalósítására. A Hetedik Műterem I. díjas pályaművében – kilépve a tervpályázat helyszínre vonatkozó kereteiből – hálózatos javaslattal élt, amely egyszerre jelöli meg az egykori gettóhatár nyomvonalát, és állít központi emlék helyet a felhívás szerinti Klauzál téren.”
A pályaterv a gettó tragikus emlékű terének fókuszában, kikerülhetetlen helyet foglal el. Bár láthatatlan, de érzékelhető a szám-szimbólum. Hengerforma mártír-emlékmű 4m2-nyi helyen, több ezer bronz-szeggel. Az elvontnak tűnő négyzetméterek mögött a terv további számokat bont ki: a gettó 16 utcányi elkerített területén 1944 decemberére 40 000, januárra 70 000 üldözöttet zsúfoltak be – az itt lakó 12 000 ember kiürített lakásaiba. Egy „főre” ennyi hely jutott. A tér pedig hamarosan sokuk temetője lett, és amikor már a temetésre se jutott ereje az éhező, félig megfagyott hozzátartozóknak, az egymásra rakott halottak hekatombáival telt meg. A felszabadulás után a halottakat a Dohány utcai zsinagóga mellé – 24 gettó-tömegsírba – és a Salgótarjáni úti temetőbe temették.
Az emlékmű-korong felső felületében szabálytalan elosztásban jelenik meg 3000 db, 18×18 mm-es, 4 mm vastag bronz lemez. Anyaga – és a határt is jelölő kisebb elemekkel azonos – speciális receptúrájú, fagyálló, színezett műkő. Az első jelek már múlt év végén, a gettó-palánk helyén – összesen 32 darab 85 cm hosszú és 8 cm széles, a gettó határát jelölő – pont-vessző forma bronz rudakkal jelentek meg. A határ jelei a jelenlegi aszfalt, illetve kiskockakő – az utcák még gettóba tartozó házainak sarkánál – síkjába süllyedtek: különböző méretű beton térkőbe és/vagy bazalt kockakő közé kerültek a járdák burkolatába. Így a teljes emlékmű a gettó körüljárásával mint emlékmunkával válik befogadhatóvá.
A 2. ütem nagy „kövét” most, a 80. évfordulón avatták fel. A korong palástjára magyar, héber és angol nyelvű felirat került. Az emlékmű tipográfiája – grafikus: Polgárdi Ákos – a vészkorszak-hirdetmények jellegzetes írásformáit idézi meg.

Megrendelő: Erzsébetváros Önkormányzata
Generáltervező: Hetedik Műterem Kft.
Tervezők: Szabó Levente, Biri Balázs, Breuer Anna, Surján Borka, Szilágyi Szabolcs
Grafika, tipográfia: Polgárdi Ákos
Betonelemek: VPI Beton
Helyszíni kivitelezés: Kőművészet Kft.