Együttélés a távolabbi szomszéddal
Chlorella algapavilon terve
Terv: Miklósi Ádám
A biológia egyik alapelvére építette Miklósi Ádám napelemmel működtetett, bárhol felállítható algapavilonja, amely 2016 végén az Inhabitat Biodesign pályázatán elnyerte a Gyógyító Helyek kategória fődíját.
A Föld lakóinak immár több mint 60%-a nagyvárosokban él, és a WHO 2016-os felmérése szerint bolygónk légszennyezettsége egyre több helyen lépi túllépi az egészségügyi határértéket: immár 92%-unk él súlyosan szennyezett levegőben. A Chlorella Pavilon „oxigénbárként” üzemel. Tórusz alakú váza bükkfából készült, és félig áttetsző filmbevonat fedi. A vázat műanyagcsatornák veszik körül, melyekben az algás víz kering, úgy, hogy a váz külső oldalán minél több napfény érje, a belső felén pedig árnyékban maradjon. A középső részen a csatornákból „algaszökőkút” alakul, ezen keresztül friss oxigén kerül a levegőbe. Az egész rendszer napelemekkel működik, ezek nem csak a világításban játszanak szerepet, de a fotoszintézishez is hozzájárulnak. Az algák ugyanis a többi növényhez hasonlóan oxigént termelnek, a kilégzéssel keletkező széndioxidot pedig megkötik.
Az ún. fitoplankton szervezetek fotoszintézissel veszik fel a szükséges energiát. Ez a faj látja el a Föld fotoszintetikus aktivitásának közel 50%-át. Az energiát szénvegyületek formájában kötik meg. Számuk a klímaváltozás hatásaként, a 20. század folyamán drasztikusan csökken, 1950 és 2010 között 40%-os visszaesést állapítottak meg a kutatók. A vízi ökoszisztémák – melyeknek felborulása a tápláléklánc alján álló algák pusztulásával lassan megfordíthatatlan lett – tovább erősíti a klímaváltozás hatásait is. Az oxigéntermelő algák pusztulásával is emelkedik a vizek hőmérséklete és savassága, csökken a korallok és a halak száma, és ez az emberi élelmezésre is kihat.