BMGE diplomaterv, 2022

Terv: Monostori Fanni
Konzulens: Kemes Balázs DLA

A fennálló klimatikus viszonyok okozóira, kiemelten a mezőgazdasági szektor okozta károk súlyosságára reflektál a diplomaterv. Esettanulmány, amely a vidéki Magyarország mezőgazdasági rendszerét vizsgálja, alternatív megoldást kínál fel a ma használatos hagyományos mezőgazdasági berendezkedéssel szemben. Ha a talaj szénmegőrző képességét fokozni tudjuk, az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenthető. Számos módszer létezik a talaj aktív szénmegkötésére és minőségnövelésére. Köztük a regeneratív mezőgazdaság, a talaj átalakításának azon módja, mely a tápanyagok pótlásával és a biológiai sokféleség helyreállításával foglalkozik.
A tervezés helyszínéül a lengyeli kertészet területét választottam. A telken álló, omladozó épületegyüttes a tankertészeti oktatás helyszínéül szolgál. Az idén bevezetésre kerülő tűzgyújtási tilalom révén a „termő településeken” nagy mennyiségű zöldhulladék állhat elő, melynek kezelése az önkormányzatokra hárul, elszállítása igen költséges. A helyszín és az összetett problémakör ismeretében egy mezőgazdasági műhely létrehozása merült fel, mely a mai romos együttes helyén a talaj regenerációs folyamatával, a helyi zöldhulladék hasznosításával, valamint a mezőgazdaság gyakorlati oktatásának alakításával foglalkozik.
A regeneratív műhely magában foglal egy új üvegházat és egy településléptékű pelletüzemet. A fanyesedék előtárolására a kastélypark területén elhelyezkedő gazdasági tároló szolgál. A helyi, körülbelül 112,50 hektáros gyümölcsös területekről befolyó zöldhulladékot használja fel a pelletüzem. Az ide érkező fanyesedék a kertészetben talajtakarás, komposztkészítés, az üzemben pellet és hulladékhő formájában hasznosítható. Mint fűtőmű, az épület képes lehet az üvegház, a közelben lévő tervezett idősek otthona és a felújításra váró kastély fűtésére.
Egy permakert tervezése során elsődleges a meglévő-megtartható értékek mérlegelése. A meglévő épületmaradvány a program részeként elbontásra kerül. A bontás során kinyerhető építőanyagok bevizsgáltatást követően a beépítés részeként újra felhasználhatók. A tervezett új épület a meglévő beépítés helyén, annak átirataként valósul meg, törekedve az egykori, megtervezett táj képének fenntartására. Felcserélődik az épületet kiszolgáló kert és a kertet kiszolgáló épület viszonya.
A beépítés két tömegre tagolódik, melyet a terepbe ékelődő támfal fog össze. Az üzem földszintjén kap helyet a pelletáló gépsor, valamint a csarnokot kiszolgáló funkcionális blokk, az emeleten a szárító tér. A szintek között egy gravitációs ejtőgödör teremt kapcsolatot. Az üvegház emeletén kialakított palántázó növényei idővel a földszinti ültetvényes térben, majd a kertben kiültetve teremhetnek tovább. Az üvegház földszintjén található egy kisebb közösségi tér – tankonyha, amely egyben a dolgozók és diákok ebédlő helyisége és tanuló terme.
Az anyagválasztásnál az időtállóság volt az elsődleges szempont. Alapvetően az épületet kétféle függőleges szerkezeti rendszer alakítja: falazott fal és acél könnyűszerkezet. Az üzem és az üvegház tömör, bontott téglából falazott, alulbordás vasbeton födém zárja, klinkertégla borítja. Kivételt ez alól egyedül a szárító acél váza képez, mely a könnyed átszellőzés miatt perforált trapézlemez homlokzatburkolattal készül. A tároló belső képét egy befelé lejtő deszkaburkolat adja, amely a fanyesedék kifelé áramlását gátolja.
A maradvány épület nemcsak a neki rendeltetett funkció lemorzsolódásáról, de az emberi jelenlét legfőbb hiányáról tanúskodik. A „művelési mód”, avagy az épület betöltött szerepe folyamatosan és kiegyensúlyozatlanul változik, mely mozgékony halmaz lekövetésére kevés épület képes. A tervezett műhely kísérlet e mérleg helyrebillentésére, az elmúlt idők átértelmezésére és az értékregenerációra.