Festetics-kastély felújítása, Dég

Építészek: Garaguly Kinga, Gábor Kálmán
Szöveg: Götz Eszter
Fotók: Gulyás Attila

Festetics Antal – akit az ország leggazdagabb köznemeseként emlegettek – egy fiatal, ígéretes tehetségű építészt bízott meg dégi kastélya tervezésével: a bécsi születésű Pollack Mihályt, aki 1802-ben telepedett meg Magyarországon, és hamarosan a főúri famíliák kedvelt építésze lett; a Festeticsek is vele terveztették később a pesti villájukat, majd a Nádor utcai palotájukat. Amit Pollack Dégen létrehozott, az a korai klasszicizmus egyik különleges gyöngyszeme, nem véletlen, hogy két évtizeddel később a Nemzeti Múzeum tervezésekor a dégi kastélynál kiérlelt építészeti gondolat megjelenéséhez fordult vissza.
A háromszintes, U alakú kastély 1802 és 1812 között épült meg, 1815-ben vette birtokba a család, és egészen 1944-ig itt éltek. A kompozíció igazi mestermű: a középrizalitból előrenyúló, dór oszlopokkal kiemelt és timpanonnal zárt portikuszhoz nem lépcsőn, hanem kétoldalt kő mellvédekkel kísért, íves felhajtón jutunk. Az oszlopok között most is láthatjuk azokat a magas kőtömböket, amelyek a lóról való leszállást segítették. A bejárat egyszerűsége még jobban kiemeli a harmonikus arányokat – és nem utolsósorban azt az impozáns látványt, amit innen visszanézve a hajdani bevezető nyílegyenes út kínál.
Garaguly Kinga több kastélyfelújítás után fogott neki az épület helyreállításának – legalábbis amire volt forrás. Az eredeti rézlemez fedést az első világháborúban elvitték, azóta sötétszürke pala borítja a tetőzetet. Ezt most helyrehozták, alatta a kétszáz éves, igen rossz állapotban lévő fedélszéket kijavították, megerősítették, az előcsarnok fölötti födémeket vasbetonra cserélték. A romos pinceszinten egy tágas vendégmosdót és ruhatárat alakítottak ki; egyedül itt jelenik meg kortárs anyaghasználat és formavilág. A földszinti előcsarnokból elegáns fogadótér lett recepcióval, múzeumbolttal, a térsor innen nyíló helyiségébe került a kávézó, amelyhez a hátsó, díszes portikusz alatt egy széles, árnyas terasz csatlakozik. Innen egyenesen vezet le a kaviccsal felszórt rámpa a parkba, megkapó rálátással a tóra, a kis szigetekre és a szemközti, kis gyaloghíddal megközelíthető, egykor istállóként szolgáló Hollandi-házra. A belsőben eltávolították az utóbbi 70 év vastag olajfestését, és előkerült néhány klasszicista díszítőfestés.Megújult az ovális díszterem műmárvány-borítása és stukkódíszítése, és az egész épület korszerű gépészettel, elektromos rendszerrel lett ellátva. A látogató nem érzékeli a felújítás mai karakterét, hanem egy kétszáz évvel ezelőtti, de kifogástalan állapotban lévő épületet lát. A kastély körüli tájkert, Közép-Európa egyik legnagyobb és legszebb kertépítészeti öröksége, 2015-ben megújult, most azonban az épület külső és részleges belső, valamint a park néhány kisebb építményének helyreállítása is befejeződött: megújult a rózsalugas, a gótizáló szivattyúház és a teniszpálya, ismét víz csörgedez az antik forrás oroszlános kútjából.

Generáltervezők, felelős építész tervezők: Garaguly Kinga – NÖF Nonprofit Kft., Gábor Kálmán – Gábor és Svejkovszky Építésziroda
Építész munkatársak: Hild-Csorba Bernadett, Szentirmai Boglárka, Fülöpp Róbert, Lénárd Márton, Lőrinczi Zsuzsa; Fekete J. Csaba, Szabó Réka, Ágó Mátyás
Belsőépítészet: Pintér Tamás – Dpi Design
Tájépítészet: Balogh Péter István, Bugnics Ida Bogáta, Bálint Krisztina – s73 Kft.
Tartószerkezetek: Olosz Emese – NÖF Nonprofit Kft.; Árva Péter, Klenóczky Sándor
Épületgépészet: Domina András
Elektromos tervezés: Klosz András, Kralicsek László – Rio Lámpastúdió; Sándor Dávid – SDesign Electric Kft.; Tóth Zoltán, Nádasi Péter – Planet Kft.
Műemléki épületkutatás: Bartos György, Galamb Zsuzsanna, Koppány András – MMA-MÉM MDK
Kerttörténeti kutatás: Alföldy Gábor
Kertrégészet: Koppány András – MMA-MÉM MDK; Németh Zita – NÖF Nonprofit Kft.
Restaurátorok: Papp Kinga Enikő, Lehoczky Tivadar, Csányi Szabolcs, Kovács Attila, Mentartis Kft, Herling Zsuzsanna, Ludányi Gábor
Generálkivitelező: FEHÉRÉP Kft.