Liget Center Auditórium, egykori MÉMOSZ székház, Budapest

Építészek: Király Zoltán, Bozsik Zoltán
Szöveg: Kiss Tamás
Fotók: Palkó György

A korszellem folyamatos változásával a modern építészet áramlataiba illeszkedő épületek értékéről alkotott képünk is változik. A második világháborút követő magyar építészettörténet egyik ikonikus emléke az 1946 és 1950 között felépült MÉMOSZ székház épületegyüttese, amely az 1998 és 2002 között zajló, Erick van Egeraat vezette felújítása közepette, 1999-ben kapott műemléki védettséget. Most az egykori székház és a hozzá kapcsolódó kongresszusi épülettömb részleges funkcióváltással újult meg. Az épületek mostani felújítását fejlesztői vizsgálódások előzték meg. Míg az együttes Dózsa György út felőli része adottságai révén alkalmas az irodai funkciók betöltésére, a Városligeti fasor irányából hozzá kapcsolódó auditórium zárt tömbje fenntartási és funkcionális szempontból egyaránt kérdéseket vetett fel. Az épületrész immár harminc éve üresen, kihasználatlanul állt, s ekkorra javarészt az eredeti belsőépítészeti részeit is elvesztette. A beruházást megelőző épületfejlesztői tanulmányok a kézenfekvőnek tűnő, konferenciaközpontként történő hasznosítási lehetőségét is felvetették. Azonban hamar világossá vált, hogy a funkció mai követelményei jóval túlnőnének a meglévő terek adta lehetőségeken.
A két elkülöníthető épületrész megfelelőnek ígérkezett az RTL székházául, amikor a médiacég külvárosi bázisa mellé egy, a városközponthoz közelebb eső épületet keresett. A tervezői programnak megfelelően a Dózsa György úti, hatszintes irodaház az irodai funkciókat tudta befogadni, a kongresszusi tömbbe pedig a híradáshoz kapcsolódó szerkesztői és tartalomgyártói munkafolyamatok költöztek be. A tervezői program egy komplex célt tűzött ki maga elé: a meglévő épületeket úgy kellett hasznosítani, hogy azok maradéktalanul megfeleljenek az összetett funkcióból származó igényeknek. A stúdiókkal szemben elvárt magas műszaki követelmények, a párhuzamosan zajló irodai munkafolyamatok zavartalan lebonyolításának biztosítása éppolyan fontos szempontot képviselt, mint az energetikai, fenntarthatósági és gépészeti szempontok. Mindeközben pedig az örökségvédelem számára is elfogadható, reverzibilis átalakítások történhettek, a műemléki értékek megőrzése és helyreállítása mellett.

Építtető: WING Ingatlanfejlesztő Zrt.
Generáltervező: TIBA Építész Stúdió
Vezető tervezők: Király Zoltán, Bozsik Zoltán
Építész munkatársak: Csányi Zita, Hajas Veronika, Kéri Juli, Miklós Zsófia, Miljanovits Kíra, Szenes Georgina, Tóth Tünde, Virágh Zoltán
Projektmenedzsment: Somlyódi Sándor – Tomlin Kft.
Belsőépítészet : TIBA Építész Stúdió (Shell & Core terület), Erdélyi Linda – LAB5 Kft. (bérlői terület)
Tartószerkezet: Markovits Péter, Bécser Pál – M.T.M. Markovits Tanácsadó Mérnökiroda
Épületgépészet: Szigyártó Gábor, Pernyész György, Pitkó Attila – SMG-SISU Budapest Kft.
Épületvillamosság: Kapitor György, Aranyos Zsolt – Zone-Plan
Tájépítészet: Balogh Péter István PhD †, Major József, Bálint Krisztina – S73
Környezetvédelem: Bakos Attila – KörIM Kft.
Akusztika: Kanász-Szabó Ervin – Akusztika Mérnöki Iroda Kft.
Tűzvédelem: Nagy Béla, Pukánszky Gabriella – Flamma Contra Kft.
Épületszerkezetek: Higi Balázs – H-design Építész Iroda Kft.
Restaurálás: Seres András, Tóth Alexandra, Bakonyi Eszter, Csáky Gyula – MentArtis Kft.
Közlekedés: Szegő János – Közlekedés Kft.
Generálkivitelezés: FIT OUT Zrt., Havas Dávid, Friedrich Zsolt