A Kaposvári Csiky Gergely Színház rekonstrukciója

Építészek Architects: L. Balogh Krisztina, Halas Iván, Ifj. Lőrincz Ferenc
Szöveg Text: Szegő György
Fotók Photos: Ifj. Lőrincz Ferenc

A magyarországi színházi élet több korszakában is élen járt az a színházkultúra, ami a Kaposvári Csiky Gergely Színház falai között született. Színpadán Bartók Bélától Honthy Hannáig a 20. század sok nagy művésze lépett föl. Az 1970-es, 1980-as években körvonalazódott újfajta színházi nyelv – az ún. „Kaposvár-jelenség” – hatni tudott az ország más színházaiban és rangos nemzetközi díjakat hozott haza több fesztiválról is. A 2010-es évekre gyakorlatilag működésképtelen épület 2015-ben megkezdett átfogó rekonstrukciója befejeződött. A beruházás célja az épület műemléki felújításán túl a város kulturális vonzerejének növelése volt. Az is fontos szempont volt, hogy a színház nyitott, sokszínű kulturális központtá válhasson. Maga a színházépület a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alkotása. 1911-ben épült, Magyar Ede és Stahl József tervei alapján, a budapesti Melocco cég kivitelezésében, az egykori gabonapiac helyén. Magyar és Stahl pályázat útján nyerték el az akkor még nyári színháznak szánt, 1500 nézőt befogadó épület tervezésének jogát. (A befogadóképességet menet közben 860 főre módosították.) Az eredmény bravúros lett: félhengeres oldalrizalitjaival, mozgalmas tömeg- és tetőmegoldásaival a színházat a kor kiemelkedő építészeti alkotásaként ismerjük. A finoman formált nézőtéri homlokzattal ellentétben a zsinórpadlás tornyát alig díszítették. Külső pompájával és figyelemre méltó színpadtechnikai berendezéseivel a maga korában ez volt az ország legmodernebb és legnagyobb vidéki színháza. A színházépületet ma is a szecesszió egyik karakteres példájaként tartjuk számon, tobzódó díszítése, mozgalmas tömegformálása, élénk színezése méltóságosan uralja a körülötte lévő parkot. Eredeti nyílásrendje, mozgalmas tömege, tornyai és teraszai a többszöri bővítés ellenére megmaradtak. 1967-ben került műemléki védelem alá, abban az időszakban, amikor Magyarországon a szecessziót még nem sokra becsülték; védettségét inkább a saját korában mérnöki bravúrnak számító, nagy fesztávú vasbeton tetőszerkezetnek köszönhette. Belső tere ugyanakkor számos problémát vetett föl, amit a későbbi korok egyre nehezebben kezeltek: előcsarnoka szűkös volt, a bejárat előtt hiányzott a szélfogó, a büfé sem az optimális helyen volt. Mindez abból fakadt, hogy eredetileg csak a nyári szezonban használt színháznak készült, amelynek látogatói a szüneteket a parkban és a tetőteraszon töltötték, és befogadó színház lévén nem volt szükség nagyobb üzemi terekre.

Generáltervezés: Arker Stúdió Kft.
Vezető építész: L. Balogh Krisztina, Ifj. Lőrincz Ferenc, Halas Iván
Belsőépítészet: Fülöp Krisztina, Majercsik Laura – Kopm Design Stúdió
Statika: Brandmüller István – B. R. B. Tervező Kft., Harsányi Csaba – Statiker Kft.
Talajmechanika: Schubert József – Geo Stat Kft.
Épületgépészet: Bokor András – Vizaterv Kft., Party Ferenc – Légpartner Kft.
Színpadtechnika: Barna János, Veres Sándor – Bosch-Rexroth Kft.
Akusztika: Fürjes Andor Tamás – Aqrate Akusztika Kft.
Közmű: Horváth Attila
Tájépítészet: László Viktor – Lépték-Terv Kft.
Út, közlekedés: Endrédi János – Útterv Kft.
Beruházó: KMJV Önkormányzata