BGE Könyvtár és Hallgatói Központ, Budapest

Építészek: Gereben Péter, Marián Balázs
Szöveg: Balázs Mihály
Fotók: Danyi Balázs

A BGE Könyvtár és Hallgatói Központ helyszíne jellegzetes kelet-európai városi táj: egy, az ötvenes években épült szocreál lakótelep, szomszédságában kertes családi házak. A kettő között közintézményeknek kihagyott terület, ami a hetvenes-nyolcvanas években egyetemi campusként épült be. A hely a tömbházak közötti parkosított terek rendszerének – ami a szocreál városépítészeti elvek sajátossága – és a jó léptékű épületeknek köszönhetően tágas ligetes hatást kelt. A tervezők egyik első és legfontosabb döntése az utcai kerítés elbontása volt, aminek eredményeként az addig izolált előkert kiszabadult, és a már említett parkok szabadon áramló tereinek része lett. Most egy erdei tisztás lényegi vonásait mutatja, feltáruló izgalmas látványokkal, felkínált haladási irányokkal. A főhomlokzat elé épített árkád a bejáratokhoz vezető utat jelöl, oszlopsora akár egy fasor is lehetne. Szép ahogy ez megismétlődik a belsőben, ritmusos térsort alakítva, amelyet babzsákokban heverésző-beszélgető fiatalok töltenek meg élettel. Bent a házban a rendezettség és a szabadság egyidejűsége dominál. A korábbi használat során az amúgy szigorúan szerkesztett épületben a közlekedési útvonalak összekuszálódtak, itt-ott megszakadtak, vagy feleslegesen nagy kerülőket tettek. Ezeket az akadályokat el kellett távolítani. Az épületrészek funkcionális átfésülése, bizonyos elemek (pl. a régi konyha) elbontása, az új étterem és a rekreációs terek kialakítása érdemi minőségi változást hozott, a bővítést követően a teljes épületegyüttes egységes egészként működik. A földszinten lévő közösségi tér – aminek külön szépsége, hogy a környéken élők is használhatják rendezvényekre – számomra olyan, mint egy barlang. Nem a sötétség dominál, és mégis; bizonyára a lejtős padozat és a már-már amorf téri karakter okán érzem ezt. A könyvtár tere önmagában egy erős természeti vízió. Az aulából induló lépcsős konferenciatér felvezető széles vonulatában domboldalt látok, kitaposott ösvénnyel és leülő-pihenőhelyekkel. Felérve fennsík fogad, körben fákkal szegélyezve, középen szikla áll. A fatörzsek közötti szabad helyekről – olvasó- és munkahelyek, az elmélyült jelenlét terei – kilátás nyílik a városi tájra, a távlatokra. Az átépítés eredményeként az épületegyüttes új értelemmel és megújult jelentéssel gazdagodott, homlokzata frissült, a bővítéssel új kontextusba került. Fizikai és szellemi értelemben egyaránt 21. századi alkotás született, melybe beépültek korunk legkorszerűbb építészeti anyagai, szerkezetei és gondolatai.

Megbízó: Budapesti Gazdasági Egyetem
Generáltervezés: Gereben Marián Építészek Kft.
Vezető építész tervezők: Gereben Péter, Marián Balázs
Építész munkatársak: Bódi Gergely Gergő, Dormán Miklós, Hajnal Ödön, Ivicsics Júlia, Kovács Júlia, Percz Gábor, Tábi Sára, Ábrahám-Fúrús András
Tartószerkezet: Romits Gábor – R.H.K. Kft.
Épületgépészet: Mészáros Olivér – Mevaplan Team Mérnökiroda Kft.
Épületvillamosság: Ivanics Zoltán, Nagy Olivér – Provill Kft.
Tűzvédelem: Decsi György – Fireeng Kft.
Környezetrendezés: Mohácsi Sándor, Polareczki Dóra – S73 Kft.
Konyhatechnológia: Gauland András – Teco-Gastro Bt.
Forgalomtechnika: Rhorer Ádám – Közlekedés Kft.
Akadálymentesítés: Kormányos Anna
Belsőépítészet: Ivicsics Júlia – Gereben Marián Építészek Kft., Göde András, Horváthné Maróti Katalin, Király Edina – Kroki Kft.
Infografika: Hegyi Béla
Kivitelező: Laterex Építő Zrt.