Táncpajta, Őriszentpéter

Építész: U. Nagy Gábor
Szöveg: Szegő György
Fotó: Kiss Zoltán, Laki Krisztina

2005 óta Magyarországon is felgyorsult az európai uniós tendencia: a kistelepülések lakói felhagynak a földműveléssel és beköltöznek a városokba. De már sok kisváros fiatalsága sem marad helyben, mert ott sincs elég munka. Ám ezzel párhuzamosan megkezdődött a vidéki élet felértékelődése, nálunk is vezető művészek mennek eldugott falvakba – ha szabadabb munkabeosztásuk engedi –, már nem nyaralni: hazajárnak a természet közelébe. Ott pedig nem csak ház-, de társadalomépítésbe is fognak. Miklósa Erika világhírű operaénekesnő Bakonykúton szervez koncerteket, de tíz éve asszonytornát is tart. Fáy Dániel építész a nógrádi Terényben a falu szívébe tervezte a johannita rend táborát, a faluszövetbe illesztette az új házak tömegét. Felesége orsósmagnó- és csipkemúzeumot, s hozzá kávéházat indított. Így lettek új munkahelyek is. Szarvas József, a Nemzeti Színház színésze az őrségi Viszákon csinál pajtaszínházat és -galériát. Utóbbit Tenk László festőművész professzor vezeti. Nekik a fiatalon elhunyt színésztárs, Kaszás Attila felvidéki Zsigárdon elkezdett példája mutatott utat. Csernyus Lőrinc vagy tíz fiatal építésszel szentélyt épített egy jelfa köré a múlt nyáron. Egy másik őrségi faluban, Pórszombaton Kovács Gyula erdész gyümölcsfákat ültet, hogy a Kárpát-medence őshonos, génmanipulációtól mentes fajtáit átmentse a jövőbe. A falu minden gyerek születését gyümölcsfa-ültetéssel ünnepli meg. Tündérkertnek nevezik ezt a falurészt. A gyerekáldás faültető tündérségének már több mint 30 követő faluja lett.
U. Nagy Gábor Őriszentpéteren épített táncpajtáját a MÉ-ben szokottól eltérő módon, csak fotókkal szeretnénk bemutatni. Az építész hosszú ideje életmód szerűen él az Őrvidéken. Nem „tervező”, de a tervvel együtt: építő is. A tervet a kivitel közben, a munkatársakkal, a megrendelővel folytatott gondolatcsere nyomán naponta alakítja. Módszerét/elvi alapjait, a hagyományok organikus beépülését, a természet fogalmainak „megépített axiómáit” szeretnénk láttatni az építész Hamvas Béla áttetszően érzékletes stílusában, de egyszerre tudományos igénnyel megfogalmazott esszéjével. Szövegét a gyönyörű táj ihletett, saját készítésű fotóival illusztráljuk, amelyeket előadása mellé ő is vetített. Kérjük, a metódus legújabb, példaértékű háza megismeréséhez az olvasó mélyedjen el U. Nagy Gábor Táj – régió – identitás című szövegében. Textus és képek együtt visszaigazolják a sokszor elfeledett receptet: építeni – fejjel, kézzel, szívvel!