• ремонты от компании StroySila
  • укладка тротуарной плитки
  • A rettenet csend-mintázatai

    Sorsok Háza, Budapest

    Építész: F. Kovács Attila
    Szöveg: Szegő György
    Fotók: Bujnovszky Tamás

    3E7E8306

    Megépült a Sorsok Háza – ha nem is a 2014-es hetvenedik évfordulóra. Az állami projekt első perctől viták pergőtüzében állt, de a Fiumei úton járó érző emberre az épületegyüttes monumentális plasztikája bizonyosan erősen hat. „Vitán felül” – ez volt a 2004-ben átadott Pávai utcai Holokauszt Emlékközpont (HDKE) épületegyütteséről közölt írásom címe tíz évvel ezelőtt (MÉ 2004/3). Az eltelt évtizedben sok minden történt az országban, de a holokauszt „feldolgozása” kitolódott egy új korszakba. Abba a csendbe, ami az utolsó túlélők távozásával az utókorra nehezül. (…)
    F. Kovács Attila és megbízója – a Terror Háza kiállításának tapasztalataival – érzelmekre ható, ifjú nézőket, gyerekeket is megszólítani tudó, képnyelvre építő állandó tárlatban gondolkodott. Nem áltatva magát az Y és Z generáció befogadói szokásait és kapacitását illetően. (…)
    Rátérve az épületre, azzal kell kezdenem, hogy F. Kovács Attila éppen a csend víziójának képi megfogalmazásával szolgál. Azzal indul a majdani múzeum bejárása, hogy az érkező nem juthat be az 1864-ben épített egykori Józsefvárosi Pályaudvar épületébe. A főbejárat előtti nyers zúzott kövekből rakott, rideg, járhatatlan felületre bajos volna azt mondani, hogy „fogad”. A látogatóknak előbb le kell mennie az alagsorba. Itt az átvezető funkciók – ruhatár, könyvesbolt – mellett helyet kapott egy 200 fős konferenciaterem, és átellenben az időszaki kiállítások termei. A kiállítás egyelőre a fenti vita foglya, de szeretnék emlékeztetni: a berlini Zsidó Múzeum talán legsikeresebb éve az volt, amikor az épület üres terei és csendje fogadták a százezernyi látogatót…
    Kívül az eredeti állapotot megőrző állomásépület melletti két épület 21. századi karaktert kapott. A látszóbeton homlokzatra rozsdás fém „szövet” került, talán a szögesdrót triviális szimbólumát is kerülendő. A fal szabadság-hiányt érzékeltető architektúrája Corten ablakkeretekkel egészült ki.

    Vezető építész, belsőépítész, designer: F. Kovács Attila – Cube Design Kft.
    Generál tervező: Reisz Ádám – felelős tervező, FBI Építész Kft.
    Építész munkatársak: Varga-Koritár Krisztián, Gacsályi Zsolt, Vadász Tamás, Balázs Marcell, Borzsák Veronika, Juhász Janka, Kiss Dávid, Paczolay Zsófia, Zsigmond Ármin
    Belsőépítész munkatársak: Holló Mátyás, Árva József, Buzás Bence Álmos, Nagy Zsuzsa, Novotny Nóra, Indelab Kft.
    Épületszerkezetek: Handa Péter
    Vízszigetelés: Reisch Richárd – FRT Raszter Kft., Mile Viktória – FRT Raszter Kft.
    Üvegszerkezetek: Stocker György
    Statika: Pintér Sándor, Gergye Zoltán – Szigma Stúdió Kft.
    Gépészet: Bicskei Attila, Seres Edit
    Gépészet, közmű: Bukovics János
    Erősáram: Üveges Zoltán – Artrea Consulting Kft., Fehér Szabolcs – Artrea Consulting Kft.
    Gyengeáram: Pacher Tibor – MPS-Stúdio Kft., Bárdy Gábor – MPS-Stúdio Kft.
    Kert és környezet: Szloszjár György, Stéhli Zoltán – Garten-Studio Kft.
    Építtető: MÁV Zrt.
    Fővállalkozó: Scheer Sándor, Wolf András, Brósz R. Zsigmond – Market Építő Zrt.