MAK, Bécs, 03. 21. – 07. 15.

Gustav Klimt (1862-1918) születésének 150. évfordulóját ünnepli a világ. Az idén Bécs összes nagy múzeumában jelentős kiállítást rendeznek. A MAK-ban az építészethez legközelebb álló pazar látványosságot kínálják a Josef Hoffmann által 1905-11 között épített brüsszeli Stoclet Palota étkezőjében látható életfás Klimt mozaik-fríz megidézésével. Maga a palota a Wiener Werkstätte csúcsalkotása – beleértve abba a palota összművészetének teljes tárgyegyüttesét, a beépített berendezéstől a mobil bútorokon át a vendégkönyv Klimt által tervezett díszkötéséig. A korszak emblematikus alkotása azonban maga a kerámia mozaik, amelynek a MAK-ban őrzött 9 tervéhez készült kartonjainak évtizedes munkával restaurált, 1:1-es méretarányú lapjait most az évforduló alkalmából állítják ki először.
Adolphe Stoclet az Austro-Belga Vasutak megbízásából 1903-ban járt Bécsben. Feleségét, Suzannét – aki Arthur Stevens műkritikus-műkereskedő lánya volt – elbűvölte az új bécsi építészet és a kiállítás kínálat. A galériákat járva ismerték meg a Secession tagját, Carl Moll festőt, és ellátogattak az akkor futurisztikusnak számító városkörnyéki villájába. Ennek szomszédságában vásároltak telket és Hoffmannt bízták meg, hogy tervezzen rá házat. Stocleték azonban családi halálesetek miatt hirtelen visszaköltöztek Brüsszelbe, ahol az építész megtervezhette számukra a modern építészet alapkövének számító Stoclet-palotát, bronzzal szegélyezett fehér márványból. A kiállítás többek között megemlékezik arról az ünnepségről is, melyet a Stoclet Palotába meghívott Josef Hoffmann 80. születésnapjára rendeztek 1955-ben. A legjelentősebb társművészeti alkotás egyértelműen Klimt mozaikja a spirál-dekorációval ékes életfákkal és a három titokzatos figurával: a Lovaggal és a Táncosnővel, illetve utóbbi másik neve a Remény, amelynek párja a szemközti falon a Beteljesülés. Ez az ikon Klimt híres Csók festményeihez (1903 és 1908) mérhető korszakos alkotás, „amely megváltoztatta a világot”.
A tárlaton bemutatják a palota és a fríz történetét, illetve a kartonokon máig látható, Klimttől származó ceruzás feljegyzések jelentését, értelmezését és feltárják az apró részletek szimbólumainak titkait. Az egész kompozíciót együtt a műtörténet az „örök ifjúság” szimbólumaként értelmezi, az étkezőszalon életfa-keretét, pedig olyan mesterséges kertként, amelynek archetípusa az ókori Villa Lívia étkezőjének varázslatos freskója Rómában.

Szegő György

A Klimt-emlékévben Bécsben futó további kiállítások: Klimt-
rajzok (Albertina), Klimt-festmények az emelvényről Kunsthistorisches
Museum lépcsőháza), Fókuszban a Bécs Múzeum
gyűjteménye (Bécs Múzeum), Klimt magánélete (Leopold
Museum), Klimttel szemben (Osztrák Színházmúzeum).