100 éve született Szendrői Jenő építész (1913-2000)

Szöveg: Lázár Antal

Szendrői Jenő: Fémipari Kutatóintézet, Budapest, 1950-51

Személyiségét a csendesség, a kevés beszéd, a határozottság és a sugárzó erő jellemezte. Építész fórumokon, diploma védéseken gondolatait, véleményét mindig elmondta, de csak néhány szóval és mások által cáfolhatatlan egyértelműséggel. Különös és talányos ember volt, nem kereste a harsány közszereplést, de mindig nyitott volt halk beszélgetésre múltról és jelenről. Nyíltan beszélt az építész szakmáról, eredményeiről és kudarcairól, de személyes életére vonatkozó témákat elegánsan mindig elkerülte.
Személye egybeforrt a 20. század második felének magyar építészettörténetével. Életéről, munkásságáról még nem készült a teljes életművet elemző monográfia. Igen sok visszaemlékezés, cikk, kiállítás, film őrzi életművét. (Bajnay László, Ferkai András, Arnóth Lajos, Lázár Antal és mások írásai, HAP Galéria emlékkiállítása, Osskó Judit filmjei, stb.) Életéről Arnóth Lajossal, Schéry Gáborral folytatott beszélgetésből idézek több helyen részleteket, amiben Szendrői Jenő tanulmányairól, építészi életéről és az egyetemi oktatásról vall.