A Nádasdy Akadémia szimpóziuma, Nádasdladány, 06. 28.

Szöveg: Ertsey Attila

2013. január 15-én elhunyt gróf Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány és a Nádasdy Akadémia létrehozója. Ezzel az Alapítvány és Akadémia első korszaka lezárult és egy új vette kezdetét. A kívülről teljesen megújult, egyedülálló szépségű kastély emeletén sor került gróf Nádasdy Ferenc emlékszobájának megnyitására is. Az önmagát is eltartani képes, hotelszárnnyal, kutatószobákkal és konferencia-termekkel felszerelt komplexum működőképessé tételéhez azonban még jelentős ráfordítás szükséges.
A Nádasdy Akadémia missziója a Nádasdy Ferenctől származó „fenntartható környezet” fogalmának megismertetése volt, mely túllép a fenntartható fejlődés növekedés- és profitorientált ideológiáján, mert felismeri, hogy maga a növekedés és a profit ideológiája okozza a természeti környezet pusztulását. Nádasdy másik lényeges felismerése, hogy nincs ökológia művészet nélkül. Egy gyógyulási folyamat szemléleti alapjait vetette meg az alapító, maga mellé gyűjtve az ökológia és a művészetek legismertebb képviselőit, Lányi Andrástól Makovecz Imréig. Halálát követően az Alapítvány kuratóriuma újra kívánja fogalmazni az Alapító szándékát és új célokat tűz ki az Akadémia elé. A 2013-as szimpózium visszatekintett az elmúlt másfél évtized eredményeire és előre, az Akadémia jövőbeni feladataira.
A gyógyuláshoz paradigmaváltásra van szükség. Erről folytattak párbeszédet a szimpóziumon építészek, képzőművészek, muzsikusok, ökológusok. Keserű Katalin az alapítvány húsz esztendős művészeti missziójáról beszélt, a kanadai kapcsolatokról és a hazai képzőművészek részvételéről. Turi Attila az organikus építészetről és annak szociális feladatáról, az árvízi és vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítésektől a Kárpát-medencei jelenléten át a Makovecz-hagyaték feldolgozásának hatalmas feladatáig. Herczeg Ágnes előadásában a közösségi kertekről, Kajner Péter az élelmiszer-önrendelkezésről, Ertsey Attila pedig az Akadémia jövőbeni teendőiről volt szó. Bencsik János volt energiaügyi államtitkár előadásában az erőforrás-válságból kivezető alternatívát kutatta.
A program csúcspontját Kathy-Horváth Lajos zeneművész és zeneszerző kamarakoncertje jelentette, virtuóz hegedű és zongorajátékával. A zenész a néhai legendás Syrius együttes billentyűseként debütált, majd Cziffra György segítségével kijutott Párizsba, a Menuhin mesterkurzusra, melynek elvégzése után ott marasztalták. Jelenleg a Napház Roma Kulturális Központ vezetője. Tavaly készült el Alfa és omega című zenekari műve, melynek CD-jére valamennyi hangszert saját maga játszotta fel. Az eseményt megtisztelték az állam képviselői is, Cselovszki Zoltán, a Forster Központ elnöke, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, s a szakterület államtitkára, Halász János is.
A jövő évi, 2014-es szimpózium témája a Harmadik Út, a paradigmaváltás műhelyeinek eszmecseréje lesz. Az alternatív csúcstalálkozó áttekinti az össztársadalmi alternatíva elmúlt 30 évének történetét a jelenkor válságáig, közte a művészet válságát, patológiás jelenségeit és a gyógyító impulzusokat.