A fertődi Marionettszínház helyreállítása

Építész: Molnár Csaba, Szentkuti Viktor, Halmai Dénes
Szöveg: L. Balogh Krisztina
Fotók: Batár Zsolt, Forster Örökséggazdálkodási Központ

Másfélszáz éven át magtárként szolgált ez a különleges épület a fertődi kastély mellett, amely Európa-szerte egyedülálló módon megőrizte a barokk korban divatos főúri bábszínház típusát. Tervezője a hercegi udvar építésze, Nicolaus Jacoby lehetett, aki egész pályáját az Esterházyak szolgálatában töltötte. A bábszínház igazgatója és rendezője húsz éven keresztül a herceg házi költője, Joseph Karl von Pauersbach volt. Az ő tervei szerint készült a bábszínpad és ő maga írta a bábjátékok szövegkönyvét is. A bábszínház – és a valaha szemközt állt, később leégett opera – díszleteit Pietro Travaglia milánói festő készítette. A bábszínházi funkció most nem született újjá, de a koncertterem érzékletesen állít emléket annak.
A marionettszínházat 1773-ban nyitották meg Mária Terézia tiszteletére, a bemutatón Haydn vezényelte egyetlen marionettoperáját, a Philemon és Baucist. A bábszínház, a hozzá kapcsolódó barokk víztorony és a narancsház az európai építészet- és zenetörténet, valamint a kerttörténet kimagasló példája, egyszersmind a barokk marionett operajátszás egyedülálló emléke, hiszen hasonló épület sehol máshol nem maradt fenn. Éppen ezért igen aprólékos és tudományos kutatás előzte meg a helyreállítást, melynek legfontosabb kérdése a színház egykori, 18. századi létrejöttének, térszervezésének, működésének meghatározása volt. A színpadtér alatti terület, amely a tizenkilencedik századi magtárrá történt átalakítás miatt korábban hozzáférhetetlen volt, a fafödémek eltávolítása után kutathatóvá vált a régészek számára. A feltöltésben megtalálták a színpadi díszleteket működtető két nagyméretű kötéldob helyét, előkerültek a gépészetet tartó nagyméretű gerendák is, továbbá a feltöltésből facsigák, amelyekből a kötélzet méretére is következtetni lehetett. A fertődi bábszínházat igen korszerű barokk színpadtechnika jellemezte, ami nem csoda, hiszen ez a korszak egybeesik a nagy vitorláshajók fénykorával. A hajókon és a színházakban a bonyolult vitorlázatok illetve díszletek kötélzetét működtető gépészeti rendszereket egyaránt a kor kiváló hadmérnökei tervezték.

Generál tervező: M Építész Iroda Kft.
Építészek: Molnár Csaba DLA, Szentkuti Viktor, Halmai Dénes
Építész munkatársak: Bánhegyi Zsolt, Bencsik Gábor, Istók Viktória, Koch Lilla Boróka, Kersner Katalin, König Gergely
Építészettörténeti konzulensek: Dr. Kräling János, Dr. Halmos Balázs, Dr. Fekete J. Csaba
Régész kutatók: Koppány András, Kupovics Renáta, Thury László
Tartószerkezet: Armuth Miklós
Akusztika: Reis Frigyes, Nagy Attila Balázs
Épületszerkezeti szaktervező: Dr. Kakasy László, Dobszay Gergely
Épületgépészet: Lovas Albert
Elektromos tervező: Beharka Zsolt, Zentai Csaba
Építtető: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága