A jövő építészete

Október 6-án ünnepeljük az Építészet Világnapját. Ez a nap egyben az ENSZ Habitat Világnapja is, amely 1986 óta hívja fel a figyelmet a városok, települések helyzetére, az emberhez méltó lakhatás kérdéseire és arra a felelősségre, amely az építészek, településtervezők, az épített környezet döntéshozóinak kezében van.

Építészet és településpolitika egyre szorosabban összefonódik, a társadalmi, gazdasági és környezeti változásokkal párhuzamosan az építészet mindinkább a fenntarthatóság egyik kulcstényezője lesz. Ez adja az Építészet Világnapjának különleges jelentőségét: az alkotás, a felelősségvállalás és a jövő építésének metszéspontján álló építészetre figyel.

2009-ben az ENSZ a következő témát jelölte meg a Habitat Világnapra: „A városok jövőjének tervezése, a városfejlesztés továbbgondolása a 21. század új kihívásainak igényeire való tekintettel”. A téma azért fontos, mert a világ minden részén a városokra vagy városias településekre új és erőteljes kényszerek hatnak. Mind a fejlett, mind a fejlődő országokban, városokban és kisebb településeken egyre érezhetőbbek a klímaváltozás hatásai, a természeti források fokozatos kimerülése, a hiányos élelembiztonság, a növekvő népesség és a gazdasági stabilitás hiánya. Ezek a tényezők az előttünk álló évtizedekben jelentősen átalakítják a városokat, fizikai és társadalmi értelemben egyaránt. Emellett sok fejlődő országban tovább erősödik az urbanizáció, ami további negatív következményekkel jár együtt: túlnépesedés, szegénység, nyomornegyedek várják a rohamosan növekvő városok lakosságának egyre nagyobb részét. A föld lakóinak több mint fele már ma is nagyvárosokban él, ez a tendencia a következő két nemzedék alatt még erősebben fog érvényesülni. Kétségtelen tehát, hogy a kormányok, helyi önkormányzatok és a nem-kormányzati szervek egyik legnagyobb feladata a városok kérdése lesz. A világ számos táján a jelenlegi városi működési szisztémák már a mai állapothoz képest sem megfelelők, nem beszélve a 21. századi városok további alakulásáról. Mindezek a folyamatok az építészet számára a feladatok kiszélesedését hozzák, ami felelősséget is megnöveli.

Elismerés és elismertetés

Ahhoz, hogy a felelősségérzet hatni is tudjon, az építészet széles társadalmi elismertetése vezethet. Aki ebben a rendkívül összetett munkában kiemelkedőt alkot, az elismerést érdemel, ami kritikus tömegben meghozza a kívánatos társadalmi tekintélyt. Az építészet egyre inkább társadalomformáló erővé válik, közösségek fennmaradása vagy eltűnése függ az építész tervezők értékszemléletétől, attitűdjétől. A világon mindenütt, így a honi művészetben is helye van az építészetnek. A 20. században eldőlt, hogy az épített formát az anyag, a technológia és a funkció egyedül nem határozzák meg. Döntő szerepe van ebben az építész által hozzáadott szellemi értéknek, a személyességnek. Amikor az építész szakma elismertségéért az Építészet Világnapján együtt kiállunk, akkor ennek a már évszázados felismerésnek akarunk széles figyelmet nyerni. Ennek kitüntetett pillanatait jelenti, hogy a figyelemre méltó, nem egyszer remekműnek bizonyuló épületek alkotóit szakmai-művészeti díjjal ünnepeljük.

Néhány éve a legmagasabb művészeti kitüntetést, a Kossuth-díjat építészeknek is odaítélik – az idén március 15-én Balázs Mihály és Rajk László vehette át a díjat. Logikusan következne ebből, hogy akkor a Magyar Köztársaság Kiváló- és Érdemes Művész elismerést is terjesszék ki az építészek teljesítményére. Ezt évek óta kezdeményezi a Magyar Építőművészek Szövetsége, és idén végre először a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozatával együtt küzdve – Detre Villő kitartásával – sikerült elérni, hogy egy építészeti életművel rendelkező belsőépítész, Csomay Zsófia is átvehette az Érdemes Művész kitüntetést.

Az Építészet Világnapját azonban nem csak díjátadó ünnepségek, hanem színvonalas kiállítások is fémjelzik. Az Építészet Világnapja hivatalos megnyitója (köszöntőt mondott Varga István miniszter – NFGM és Szabó Imre miniszter – KVVM) előtt is számos program jelezte az ünnep kezdetét. A világnapi események nyitányaként Jan Stempel és Puhl Antal építészek a „Visegrádi Négyek építészete 1989-2008” című könyv bemutatóján előadást tartottak az érintett országok építészetéről, a könyvről, valamint a benne szereplő épületekről. A Kós Károly terem kapcsolódó kiállítása a közép-európai régió építészeinek nélkülözhetetlen összefogását hangsúlyozza, akárcsak a Visegrádi négyek családi házai – Az év háza 2009 kiállítás, melyet az érintett országok építészszövetséginek elnökei: Oleg Haman (Csehország), Kálmán Ernő (Magyarország), Jerzy Grochulski (Lengyelország) és Ján M. Bahna (Szlovákia) nyitottak meg. Szintén az Építészek Házában került sor a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Hudec László emlékkiállításához kapcsolódva „Hudec László építészetének forrásai” című kiállítás megnyitására és a munkásságát bemutató film vetítésére (a névhasználatnál a MÉ UTÓIRAT 2008/1 tanulmányát vettük alapul, ahol a szerző azt indokolta is.) A kiállítást megnyitotta Hajba Tamás főkonzul (Magyar Köztársaság Sanghaji Főkonzulátusa). Ezzel párhuzamosan a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény Barabás Villájában a Katyn-i mártírok emlékműve című pályázat-bemutató kiállítás volt megtekinthető (október 2-25.).

Az Építészet Világnapjához kapcsolódva került sor a Magyar Építőművészek Szövetsége 1902. évi alapító okiratának megerősítésére.

Az Építészet Világnapja hagyományosan a legmagasabb szakmai díjak átadásának ünnepe. Év Háza 2009 díjban részesült: Selényi György építész horányi nyaralóépületéért. Különdíjat kapott Pescka Alfréd budapesti családi üdülőházáért. Dicsérő oklevélet Kamarás Bálint a balatonfenyvesi nyaraló lakóházáért és Somosi János budapesti családi házáért kapta. A díjat Cságoly Ferenc DLA, Kálmán Ernő DAL és Szoják Balázs adták át. A Pro Architectura díj és a Palóczi Antal díj átadására a világnapra megnyíló új, Fuga Budapesti Építészeti Központ épületében került sor, amely az Építészet Világnapja hivatalos megnyitójának is helyszínt biztosított. Pro Architectura díjat Lukács István, Vikár András DLA és Gaschler Gábor építészek (megosztva) a Budapest, III. Graphisoft Park „M” épületének tervezéséért; Ferencz Marcell DLA építész a bodrogkeresztúri Hun Fürdő tervezéséért; Csomay Zsófia és Nagy György építészek (megosztva) a veszprémi Völgyikúti Ház tervezéséért; Pozsgai Zoltán és Takács Attila építészek (megosztva) a veszprémi Lovassy László Gimnázium új tornatermének tervezéséért; valamint Steffler István, Kontra Dániel és Salgó Borbála táj- és kertépítészek (megosztva) a Budapest, XI. Kopaszi gát revitalizációjának táj- és kertépítészeti tervezéséért kaptak. Palóczi Antal díjban idén Gömöry János, Pécs megyei jogú város ny. főépítésze és Lázár Tibor vezető terület- és településtervező részesült. Az utóbbi két díjat Varga István miniszter és Dr. Szaló Péter szakállamtitkár, Fegyverneki Sándor országos főépítész, főosztályvezető, valamint Dr. Tompai Géza főosztályvezető adta át. A díjazottak munkái mellett MÉK Évkönyv kiállítás lesz a Fuga épületében.

A fárasztó nap levezetéseként a Gödör Klubban a Pécs EKF 2010 nyertes építészeti pályaműveinek kiállítása mellett jazz muzsika várta az érdeklődőket.

Az ünnepi eseményeket megelőzően, augusztus végén Hajdúböszörményben megrendezett  „A hely öröksége – Az örökség helye” főépítészi konferencián életmű díjat vehetett át Makovecz Imre és Boruzs Bernát, Hajdúböszörmény főépítésze, illetve az Év Főépítésze lett Csík Edina, Budaörs főépítésze. A díjak bemutatására, részleteire a következő oldalakon visszatérünk.

Az elmúlt években – a már több mint félévszázada alapított –, a kitüntetett építészek nevei által a legmagasabb minőségi etalont, társadalmi elismertséget jelentő Ybl-díj átadása körül komoly, sőt komor anomáliák mutatkoztak. Előfordult, hogy a művészeti díjat olyan minisztériumi ünnepségen vehette át az építész, ahol a díjakra várakozók körül csupa egyenruhást jelentett… Máskor, amikor a MÉSZ „visszaperelte” az átadó ünnepséget az Építészek Házába, a sértett (!?) magasrangú díjátadó helyettest küldött (lásd. Borvendég Béla Az elsumákolt Ybl-díj című írását a MÉ 2003/5 számában). Ezért örvendetes, hogy a jövőben az Ybl-díj kikerülhet a zsúfolt március 15-ei kitüntetésprogramból, hogy majd a MÉSZ kezdeményezésére a névadóhoz kapcsolódó ünnepi időpontban nyújtsák át. (Az idei Ybl-díjasokat bemutató blokkal is szolgálunk e számunkban.)

Ugyancsak a MÉSZ kezdeményezésére és szakmai garanciájának hitelével először kerül sor a Posztumusz Ybl-díjak átadására is. Meglepő a névsor, kik nem kaptak az immár tekintélyes díjazottak soraiba meghívást – valamilyen, a díj lényegétől idegen politikai megfontolásból. (A lapban megismerkedhetnek Winkler Barnabás, a MÉSZ javaslat előterjesztőjének gondolataival.)

Az ünnepi számban sorolt teljesítményekhez és konkrétan az Építészet Világnapján kitüntetetteknek a szerkesztők nevében is szívből gratulál:

Szegő György főszerkesztő