ELTE, Trefort Kert, Budapest

Szöveg: Sugár Péter – Tomay Tamás
Tervezők: Bujdosó Ildikó, Fajcsák Dénes, Lukács Eszter, Szigeti Nóra, Albert Farkas, valamint Roth János, Szabó Levente
Fotók: Albert Farkas, Polgárdi Ákos

Az ELTE Bölcsészettudományi Kar és az Építész Mester Egylet ötletpályázatot hirdetett az ÉME Mesteriskola XXII. ciklusának hallgatói és mesterei részére Trefort Kert emlékmű pályázat címmel, 2014. január 17-én. A pályázat eredménye alapján az ELTE második világháborús áldozatainak tiszteletére készült emlékművet 2014. november 14-én avatták fel a Trefort kertben.
„A pályázat célja az egyetem második világháborúban elpusztult oktatóiról és hallgatóiról megemlékező emlékmű művészi és építészeti koncepciójának megtervezése. Az emlékmű aktualitását egyfelől a vészkorszak 70. évfordulója adja, másfelől pedig az a helyzet, hogy egyetlen hazai egyetem sem hozott még létre a saját második világháborús történetére reflektáló munkát. Az emlékmű helyszíne az egyetem Astoria mellett található campusa, illetve annak közterei. Az emlékmű célja egyfelől az áldozatokról szóló megemlékezés, másfelől az emlékezés lehetőségei, kérdései, lezárhatatlansága feletti reflexiók, párbeszédek megnyitása és ezen keresztül az egyetem, illetve a nemzet múltjának új, eddig hazánkban javarészt ismeretlen megközelítése. Az egyetem nem tesz különbséget egykori polgárai között, s azok mindegyikének emlékét kötelességének véli megőrizni. Ezen a kereten belül az tűnik logikusnak, hogy a rendelkezésre álló nevek utáni adatokból váljon világossá, hogy kit milyen helyzetben ért a halál. Azaz: X.Y. hadnagy – Z városában, X.Y. munkaszolgálatos – Z városában, X.Y. deportált – Z koncentrációs táborban.” (részlet a tervpályázati kiírásból)
Az ELTE vezetése jó érzékkel fordult a Mesteriskola építész közösségéhez, bízva abban, hogy a fiatal építészektől éppen ezekre a felvetésekre várhatók hiteles válaszok. A tervpályázat bíráló bizottsága a beérkezett nyolc pályaműből három munkát emelt ki egyenrangúan. Mindhárom koncepcióról elmondható, hogy az emlékművek színpadiasságát, közhelyszerűségét akarták elkerülni, hiszen éppen ez teszi lehetetlenné a hiteles, személyes emlékezést. Koncepcióik ereje a „gyengeségükben”, a rejtőzködésükben van. Az egyetem vezetése e három terv közül választva döntött a megépítés mellett.

Tervezők: MM csoport – Bujdosó Ildikó, Fajcsák Dénes, Lukács Eszter, Szigeti Nóra, az ÉME Mesteriskola XXII. ciklusának hallgatói; Roth János, Szabó Levente – az ÉME Mesteriskola mesterei
Tipográfia: Polgárdi Ákos
Szobrászi- és bronzmunkák: Albert Farkas, Albert Tamás, Albert Kristóf
CNC-technológia: XFER Kft.