Malomtó fürdőszálló
ÉpÃtész: Marosi Miklós
Szöveg: Pálinkás Edit
A Frankel Leó utcai egykori NépfürdÅ‘ helyén megálmodott fürdÅ‘szálló épületének tervezését alapos, több szakmán átÃvelÅ‘ kutatómunka elÅ‘zte meg, amely máig befolyásolja az épület megvalósÃtását. A területrÅ‘l a Bohn MélyépÃtÅ‘ Kft. geotechnikai, hidrogeológiai és környezetföldtani szakvéleményt készÃtett, amely minden beszerezhetÅ‘ korábbi fúrási eredményt, szakvéleményt, valamint barlangász kutatók által készÃtett leÃrást összegzett. A terület alatt ugyanis a még további feltárásokra váró, közép-európai unikumként megtalált hévizes barlang, a Molnár János barlang húzódik. A Malomtó feltehetÅ‘en a helyszÃnen működtetett, és egészen a 15. századig visszavezethetÅ‘ malom gátjai által felduzzasztott vÃz hatására keletkezett. A tó élÅ‘világa egyedülálló, a különleges vÃzinövények, mint a tündérrózsa és a lótusz igazi mesevilággá változtatják a környezetet. Kevésbé ismert tény, hogy a tó az úttest és a villamospálya alatt is folytatódik, amit téglaboltozatos födém tart.
Marosi Miklós tervei a Hild-Ybl AlapÃtvány tudományos dokumentációjának ajánlásai, valamint a különbözÅ‘ szakvélemények együttes figyelembevételével készültek. Ennek megfelelÅ‘en a fürdÅ‘szálló külsÅ‘ alaprajzi kontúrjában és homlokzati magasságában egyaránt az 1800-as évek végén, Ray RezsÅ‘ tervei szerint épült NépgÅ‘zfürdÅ‘ tömegképzéséhez igazodik. A fürdőépület a telek déli oldalán, a Frankel Leó utca 46. számú ház tűzfalához igazodva helyezkedett el. Az öltözÅ‘knek és egyéb kiszolgáló tereknek helyet adó utcai traktust követÅ‘en nyugati irányban három fürdÅ‘helyiség, elÅ‘fürdÅ‘, valamint meleg és langyos vizű medence állt rendelkezésre. A langyos vizű medence nyugati, sziklafalba vágott oldalán egy félkörÃves alaprajzú, félkupolával fedett fülke mélyedt a sziklába, amelybÅ‘l feltételezhetÅ‘en forrásvÃz fakadt.
ÉpÃtész: Marosi Miklós – KÖZTI Zrt.
ÉpÃttetÅ‘: Török FürdÅ‘ Kft., Szalai Balázs
ÉpÃtész munkatárs: Erdei István
Szerkezettervező: Szakáts Miklós
Gépészet: Unger Tamás
Elektromos tervezés: Tóth Bertalan
Közmű: Szalkai Béláné