Népopera újratöltve
Az Erkel Színház felújítása
Építészek: Silvester Csaba, Turi Zoltán, Zoboki Gábor
Szöveg: Pálinkás Edit
Fotók: Hajdú József
Idén ősszel a Zeneakadémia mellett az Erkel Színház is visszakerült Budapest kulturális életének körforgásába. Az épület 2006-os bezárását követően felmerült elképzelések közül gazdasági és társadalompolitikai irányelvek mentén az állam az épület felújítása mellett döntött. Meghatározó szempont volt, hogy az épület kisebb mértékű anyagi ráfordítás mellett – olcsóbb helyárai és a kortárs térhasználat segítségével – aktívan részt vállaljon a fiatalok minőségi kultúrához juttatásában.
Az Erkel Színház elődje, a Népopera 1911-ben Budapest legnagyobb színházaként épült (tervezők: Márkus Géza, Komor Marcell, Jakab Dezső), amelyben a társadalom széles rétegét célozva, olcsó helyárak mellett hangversenyeket, operákat, népszínműveket és operetteket tűztek műsorra. A kezdeti sikerek ellenére az erősödő anyagi nehézségek miatt az előadások művészi színvonala egyre alacsonyabb lett, illetve a színház nagyságához és arányaihoz képest viszonylag kis költségvetésből megvalósult épület kivitelezésében is problémák jelentkeztek. A hatalmas nézőtérhez viszonyítva a színpad és a díszlettermek kicsinek bizonyultak, valamint a nézőtér akusztikájával is jelentős gondok voltak. Mindez az épület többszöri átépítéséhez vezetett: ezek közül a legjelentősebbek a Vágó László nevéhez köthető nézőtéri változtatások (1917-1920), ezt követte Kaufmann Oszkár és Tarnóczy Tamás szintén a nézőteret érintő akusztikai átalakítása (1949-1952), végül a teljes homlokzatot a közönségforgalmi terek bővítése érdekében Kotsis Iván építette újjá (1959-1962).
Az épület egymást érő átalakítási munkái során azonban az előadások folyamatos megtartásának igénye miatt a színpadra és a színfalak mögé nem terjedtek ki. Ezért is vált feltétlen szükségessé az épület újbóli felújítása.
A felújítás elsődleges célja az operajátszás működési feltételeinek javítása volt. Az átalakítások jelentős része a színfalak mögött történt, a megújult belső terek mellett a szólista és csoportos öltözők száma is megnövekedett. Az épület gépészeti (víz, csatorna, fűtés, szellőzés) rendszereinek számottevő része is megújulhatott, az auditórium szellőzőrendszere mellett nagyszabású technológiai korszerűsítés történt a színpad műszaki berendezésében is.
Generáltervező: Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda
Felelős tervező: Zoboki Gábor DLA habil.
Projektvezető építészek: Silvester Csaba, Turi Zoltán
Építészet: Reppert Béla, Kőszeghy-Koncsag Flóra, Rutkai Pál, Csiszér András
Belsőépítészet: Mádi Krisztina, Láncos Áron, Pallai Patrik – MadiLancos Studio
Tartószerkezet: Földvári Gábor – “Földvári” Mérnökiroda és Rendezvényszervező Kft., Gonda Ferenc – Dékettő Statikus Iroda
Épületgépészet: Kis Róbert, Gáspár Tibor, Balogh Dávid – Körös Consult
Épületvillamosság: Rajkai Ferenc, Pataki István – Hungaroproject Mérnökiroda Kft.
Környezetvédelem, akusztika: Józsa Gusztáv
Tűzvédelem: Báder György