Talált tárgy föld és ég között
Szöveg: U. Nagy Gábor
Előadásom címe egy 2000-ben az Őrségben és a Felvidéken megrendezett Mesteriskolás kétnapos látogatáskor keletkezett, amit megelőzött találkozásom ezzel az épülettel körülbelül 1990-ben. Lőrinczi Zsuzsa kért meg, hogy a készülő vidéki építészeti kalauzhoz fotózzam le neki a szombathelyi szputnyikmegfigyelő állomást, és én elmentem megkeresni az épületet. Korábban már egyszer láttam és csináltam róla egy fotósorozatot. Ez a találkozás annyira megindított, hogy a Vasiterv tervtárában utánakerestem a terveknek. Előkerültek azok az építészeti dokumentációk, amik itt a falon is szerepelnek, illetve statikai tervek, olyan őrületes vasalási tervek erről az épületről, amiből aztán rendeztem ott Felsőszolnokon egy kiállítást, a Mesteriskola – nem emlékszem pontosan, hányadik – ciklusának. Ennek a kiállításnak volt a címe: Talált tárgy föld és ég között. Tulajdonképpen ez a cím nyilván annyiban érvényes a történeten túl a mai napig, hogy ez a „föld és ég között” azóta is foglalkoztat. A 2005-ös N&n galéria-beli kiállításon – amit én nyithattam meg – tulajdonképpen ott is valahol ezzel a dologgal volt nagyon szenvedélyes, érzelmi kapcsolatom, ami Zalotay lelki személyiségbeli és építészetének valahol spirituális része. Ennek az épületnek egy viszonylag tárgyilagos bemutatását szeretném elkövetni.