• ремонты от компании StroySila
  • укладка тротуарной плитки
  • Tiszta elegancia

    Reneszánsz várkastély, Egervár

    Építészek: Csángó Zsuzsa, Földes László, Szlabey Balázs, Vértesy Ágnes
    Szöveg: Agg Ferenc
    Fotók: Jászai Csaba, László János

    SONY DSC

    Most, hogy elkészült, hogy fess és büszke, most látom, hogy milyen kincs van a közelemben. Ha megkértek távoli ismerőseim, hogy mutatnék-e szépet, történelmi emléket, eszembe sem jutott. A falu is így volt ezzel, tudtunk róla, de nem tartottuk számon. A Sárvíz völgyében, Zalaegerszegtől északra egykor Vas vármegyéhez tartozó Egerváron álló várkastély meghatározó, ránk maradt stílusa a reneszánsz, de építéstörténete során több kort, formát és funkciót megélt. Nádasdy-Széchenyi várkastélyként jegyzik a tulajdonos családok alapján, de őket megelőzően a 13. századtól vár állt a területen, majd 1376-tól az Egervári család birtokába került, száz évvel később pedig Mátyás király engedélyével a régi vár helyén új épült. Az 1500-as évek közepén a Kanizsai, majd a Nádasdy család tulajdona lett. A várkastélyt mai formájában 1539-1541 között kezdték építeni, Nádasdy I. Ferenc megbízásából. A 2012-es kutatások során kiderült, hogy a négy saroktornyos reneszánsz várkastély terve az 1557 előtti évekre tehető, ennek nyomán jött létre a négy saroktoronnyal az udvart minden irányból körbeépített, külső védművel megerősített erődítmény. A Wesselényi-féle összeesküvést, Nádasdy III. Ferenc kivégzését és a birtokelkobzást követően kincstári, majd 1676-tól a Széchenyi család tulajdona lett. Az 1700-as évek elején megkezdődött a várkastély barokk kori átépítése, megszűnt a kastély erődítmény jellege, elbontották az északi szárnyat, így jött létre a kor divatjának megfelelő, napjainkban is látható díszudvaros kialakítás. Az 1850-es években a várkastély körüli mocsarakat lecsapolták, melynek következtében a facölöp alapozás levegővel érintkezett és korhadásnak indult, a falak düledezni kezdtek. A leromlott épület a Solymosy család birtokába került, akik jelentős átépítéseket nem végeztek, de az alapsüllyedés miatt megmozdult falakat támpillérekkel megtámasztották. 1954-ben Gerő László építész, neves várkutató kezdeményezte az épület helyreállítását, de a munkálatok csak tíz évvel később valósultak meg, Dragonits Tamás tervei alapján. A vár szerkezeti károsodását megállították, megtartva az eredeti fal és tetőszerkezet túlnyomó többségét. Az ekkor létrejött épület ötven év használat után, a község tulajdonában, uniós pályázat támogatásával most új életre kelt.

    Építész: Csángó Zsuzsa
    Belsőépítészek: Földes László, Szlabey Balázs, Vértesy Ágnes
    Villamos tervező: Kárász Pál
    Világítástechnika: Haász Ferenc
    Épületgépészet: Horváth László, Fűtésenergia Kft.
    Műemléki felügyelő: Kerner Gábor
    Művészettörténészek: Dr. Mezey Alice, Dr. Bozóki Lajos, Horogszegi Tamás, Gaylhoffer Kovács Gábor
    Régészet: Dr. Vándor László
    Projektmenedzser, művészettörténész: Virág Zsolt