Ahogy a megnyitón Mátrai Péter is eljátszotta hárfáján, most rajtunk a sor. A költészetet folytatni kell, hogy kő kövön maradjon. Talán mindegy, hogy Hódmezővásárhelyen – ahol az ifjabbik Janáky atyja hagyatékával és egyéni sorsával találkozott –, vagy a budai Tóth Árpád sétányon időző Jánossy-ház előtt, Árkádia még átsejlik a mesteri terek és tömegek rajzolatán.
Janáky István 2012. augusztus 6-án, a nyár egyik legforróbb napján, Hódmezővásárhelyen, a befejezés előtt álló Bessenyei Ferenc (korábban Petőfi) Művelődési Központ művezetése közben lett rosszul. Azonnal kórházba került, de nem tudták megmenteni. Reimholz Péter és Makovecz Imre után a huszadik század utolsó negyedének…
A 20. század úgynevezett civilizált világát végigkísérő szociális indíttatás, melynek célja a városi együttélés lehetőségeinek mániákus keresése, újra és újra kudarcokba torkollott. Mégis azt kell gondolnunk, hogy ezek a kísérletek korunk építészetének legizgalmasabb – és talán legtanulságosabb – szellemi erőfeszítései voltak.
Az első élmény a Duna-parti csend, a hatalmas fák alkotta liget mögött felderengő folyam békessége. Aztán kicsöngetnek, egy rutinos hangmérnök trükkjének tűnik, ahogy fokozatosan erősödik a zsivaj. Jellegzetes kék munkaruhás srácok kisebb-nagyobb csoportja áramlik a következő óra helyszíne felé, az egyik osztály épp futballozni kezd, tornaórájuk lesz az iskolaudvaron.
Az ipari építészet szüntelen szerepkeresést jelent: a sebesen változó gyártástechnológiai rendszerek szerkezeti-formai konzekvenciái arra sarkallják, hogy még a tervezés alapvető kérdései tekintetében is folyamatosan újraértelmezze önmagát.
A Lisszabontól 350 kilométernyire fekvő Guimarãesről az újkori Európa egészen mostanáig keveset tudott. Pedig Portugália bölcsőjét, az első portugál király, I. Alfonz szülővárosát és a Spanyolországtól a 12. században függetlenedett állam legelső fővárosát tisztelik benne.
A Sóskút határában álló, a hazai és nemzetközi publikációkban csak H házként megjelenő épület megbízója nem véletlenül választotta Dévényi Tamást tervezőjéül. Munkakapcsolatként induló barátságuk és szellemi összehangolódásuk évtizednél hosszabb időre nyúlik vissza, ezért ismerik egymás elvárásait és képességeit.
A világ leglátogatottabb múzeuma, a párizsi Louvre idén szeptemberben nyitotta meg 3000 m2-es új épületszárnyát, melyet az iszlám művészet bemutatásának szentelt. Háromezer műtárgy kapott benne helyet – legnagyobb részük korábban is a Louvre birtokában volt, de eddig raktárban állt –, közöttük számos monumentális alkotás.
A városegyesítés után bő 20 évvel, és egyben minden idők legjelentősebb városfejlődő ugrásának budapesti alkonyán – úgy tartják, 1900 körül Budapest és San Francisco urbanizációjának mutatói akkor világelső pozíciót mutattak – Palóczy Antal urbanista mérgében tanulságos bonmot-t fogalmazott meg…
A Xella 2012 tavaszán többfordulós nemzetközi tervpályázatot írt ki cseh, magyar, osztrák, szlovák, szlovén építészeknek. A pályázat célja az volt, hogy a Bécs melletti „Blaue Lagune” készházakat bemutató lakóparkba egy közel nulla energiaigényű családi házat tervezzenek, az Ytong–Silka–Multipor termékek alkalmazásával.
Portik Adorján építész-belsőépítész és csapata 2009-ben fejlesztette ki és szabadalmaztatta a Free Form Buildings, azaz Szabad Formálású Épületek nevű építési eljárást, melynek célja az energiahatékonyság biztosítása és a környezet épségének megőrzése az épület teljes életciklusán keresztül.
Az Odoo-ház, a BME hallgatóinak versenyműve a Madridban megrendezett Solar Decathlon Europe 2012 megmérettetésén szép sikert ért el: a tíz versenyszám összesített rangsorában a 6. helyen végzett, két kategóriában pedig 2. helyezést ért el.