A MÉ fotósa a világ legjobbjai között

A World Photography Organisation (WPO) közzétette a 2012 Sony World Photography Awards döntőseinek listáját, amelyen építészeti fotó kategóriában lapunk fotográfusa, Bujnovszky Tamás a legjobb tíz között szerepel a Fővám téri metróállomás építéséről (építészek: Spora Architects) készült sorozatával.

URB:ICON

A HUNGEXPO Zrt. és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont, mint társszervező új kiállítást indítottak URB:ICON elnevezéssel. A nemzetközi városfejlesztési kiállítás és projektvásár célja, hogy lehetőséget biztosítson az önkormányzatoknak és a kapcsolódó vállalkozásoknak projektjeik bemutatására.

Első lépés

Az építészeti újrahasznosítás fejezetén belül a laktanyaterületek revitalizációja sajátos kihívásokat rejt. A funkcióvesztés, a felhagyottság leginkább az ipari területek barnamezős szabadságfokát ígéri a befektetők számára, mégis, az épületek tipikus térrendszere, vagy akár a területek városszövetbe ágyazottsága megválaszolandó kérdéseket vetnek fel. Amíg az értékőrzéssel együtt is sikeres fejlesztések…

Rejtett hangok háza

A Wesselényi utca körúthoz közel eső szakaszán a járókelőnek csupán annyi tűnik föl, hogy ragyog az utca képe: egy évtizedek óta lerobbant állapotban lévő klasszicista épület példaszerűen, eredeti szépségét visszanyerve újult meg.

Önkifejezés helyett szolgálat

Kismegyernek – Győr egyik elővárosának – két nevezetességet szokás említeni: a napóleoni csata emlékművét és a 18. századi temetőkápolnát. A kertvárosias település rendezett összképét több kisebb ipari csarnok, szerelőműhely tarkítja. A régi temetőhöz és kápolnához, amely egy kisebb domb tetejére települt, rövid sétaút vezet.

Rétegek múltból, kőből, borból

Vinnai, Teleki, Bakonyi, Úrágya, Király, Somos, Sajgó, Palandor, Mestervölgy: dűlőnevek, melyek a nem idevalósi ember számára pusztán furcsán csengő szavak. A hegyaljai tájnak eme névvel is megkülönböztetett szőlőtermelő pontjai az itt élő emberek számára a mindennapi élet sokrétű jelentéssel bíró, történelmi helyszínei. Illatok, ízek, hangulatok, történetek szövődnek valósággá, mely számunkra, látogatók számára felfedezésre váró világ.

Metszéspont

Írország nyugati partvidékén, Galway nevű kisváros határában 2010-ben új autós gyorsétterem épült. A kereskedelmi építészet íratlan szabályai szerint ugyanez nálunk jellegtelen, gyorsan elbontható, harsány fényreklámokkal borított kocka lenne. Galway vidékén azonban a jelek szerint még az autóban töltött élet is megélhető egyfajta világvégi melankóliával.

Iskola betegállományban

Most, amikor az EU és Magyarország közötti pénzügyi kapcsolatok a média főcímeiben szerepelnek, kisebb hangsúlyt kap egy-egy önkormányzat – gyakran presztízsberuházásként főtér-rekonstrukcióra költött –, nagyrészt hitelből finanszírozott fejlesztése. Vannak értelmes projektek is, például a Zala megyei Gelsén.

A tér metamorfózisa

A várost építészeti értelemben soha nem tekinthetjük örök, statikus, megváltoztathatatlan egységnek, hiszen az az időben folyamatosan változó utcák és terek valamint az ezeket határoló épületek, térfalak összessége. Az építész feladata, hivatása, hogy fizikai keretet adjon a létnek, az emberi tevékenység kifejtéséhez szükséges meghatározott méretű tereket hozzon létre…

Csarnok óratoronnyal

2011 végén fejeződött be Dabas nagyszabású köztér-fejlesztése. Számos középület megújult, a városlakók számára jól használható terek jöttek létre, élhető belváros született. A szoborszerű új piac-csarnok centrumot igér a laza szövetű település központban.

Maribor EKF 2012

Hangsúlyos vonása az idei EKF-koncepcióknak, hogy Maribor és Guimaraes egyformán számolt a recesszió következményeivel. A 2010- es Ruhr-vidéki pályázathoz hasonlóan Maribor is, Guimaraes is bevonta tágabb környezetét, és ezzel a régió megújulásának is esélyt adott az EKF-évvel.

Kortárs nautilus csigaház

Kassáról az építészet és történelem iránt érdeklődő magyaroknak a Szent Erzsébet Székesegyház és Rákóczi sírja jut eszébe. Hozzá két építő: Miklós mester, akinek patriotizmusáról, humanizmusáról Márai Sándor a Kassai polgárok felemelő drámáját írta. És Steindl Imre – az építésznek az idén az Országház tervezőjeként emlékévet szentel a magyar kultúra –, aki 1877-1896 között kibővítette és restaurálta a dómot.