Az épület elsőre nem árulja el identitását, kívülről nagyon fegyelmezett, letisztult: fehér falfelületek, szürke acél ablakkeretek, kiterjedt üvegmezők jellemzik. Csak a beugratott színes homlokzatrészek mozgatják meg az épület tömegét, illetve a lecsapott sarkok, tompaszögben találkozó falfelületek. A belső alaprajzi formák – elsősorban a lépcső, amelynek karakteres…
Kalmár László és Zsuffa Zsolt nem kis fába vágta a fejszéjét, amikor megtervezték és megépítették Hévíz központjában a Szépségközpontnak elkeresztelt üvegpalotájukat. Ha azt mondom, hogy Hévíz városszerkezete, beépítése, utcaképei eklektikusak, finoman fogalmaztam. A prosperáló gyógyturizmusnak köszönhetően e zalai kisvárosban…
A zánkai iskola bővítését legalább három síkon érdemes vizsgálni, már ami a tervező és a szűkebb vagy tágabb helyszín kapcsolatát illeti. Krizsán András a közelben nőtt fel, itt dolgozik tervező építészként bő két évtizede és a konkrét feladat jóval több volt számára egy egyszerű funkcionális épületbővítés megvalósításánál. A bővített épület eredetileg…
A régi és az új egymásmellettiségéből következő feszültségek, a 21. század és a korábbi korok megjelenítése és aránya mind-mind megoldandó kérdés. Jelen esetben adott volt Pécs történeti belvárosában egy monumentális, emeletes barokk-eklektikus épület, a volt Vármegyeháza. A közigazgatási funkció helyére költöző múzeum…
A gondozás, karbantartás teljes hiánya, az autósforgalom túlzott intenzitása, a parkolási célú területfoglalás aránytalan dominanciája vezetett oda, hogy az1968-ban romkertté átépített tér a pusztulás olyan fokára jusson, hogy a Budapest Szíve („Gyalogos Belváros”) Program keretében a Március 15. tér átépítése is a várospolitika…
Szolnok városrehabilitációja során a Tisza-partot „vissza lehetett adni” és a túlpart Tiszaliget nevű városrészét a belvároshoz lehetett kötni. A bal part körgáttal védett területe már a huszadik század folyamán egy szabadidő eltöltésére alkalmas területté fejlődött. Az életminőség javítása és a fejlesztések előmozdítása érdekében már régen felmerült…
A 21. század elején városainknak komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Az egyik legfontosabb a Föld gazdasági folyamatainak egységesedése, és ezzel párhuzamosan az alapvető átrendeződése. A gazdasági pozíciót növelő folyamatokkal párhuzamosan egy másik jövőbe mutató igény is megjelent, a fenntarthatóság.
Nottoden 12000 lakosú kisváros Norvégiában, a Heddal tó tengeröbölre néző partján, szép természeti környezetben. A városkában már évek óta európai hírű blues-fesztiválokat rendeznek nyaranta. Így született az elhatározás: Nottoden legyen Európa „Blues-fővárosa”. Idén tavasszal nemzetközi építészeti tervpályázatot bonyolítottak le a központ tervezésére.
Vannak-e a falunak építészeti hagyományai? Ha vannak, milyen előtörténet hitelesíti azokat? Milyen jellemzői vannak, amelyekről felismerhetőek? Mi köze van az általános néphagyományokhoz, és a gondolkodáshoz? Miért kerültek ezek a hagyományok veszendő és már-már megtagadott állapotba? És egy napjainkra jellemző kérdéssel…
Meggyesi Tamásnak ez a tanulmány-gyűjteménye vázlatos áttekintés fél évszázados, nagy kiterjedésű életműve fölött, amelynek a summázatát, úgy hiszem, megadta írásom címe. A könyv legnagyobbrészt egy urbanista „külső” közelítése a „középhez.” Ő azonban fontosnak tartotta, hogy beszéljen a belső közelítésről is…
A szöveg szerkesztett változata Winkler Barnabás székfoglaló előadásának, amely a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián, az MTA Felolvasóteremében, 2010. március 8-án hangzott el. Winkler az értékmentés és az építészet kapcsolatáról szól, saját életútjáról és arról a tevékenységről, melyet a HAP Galéria megalapítójaként és vezetőjeként…
A Svájcban élő Moravánszky Ákos a kortárs svájci építészet egyik különleges építész párosa, Valentin Bearth és Andrea Deplazes legutóbbi munkáinak kapcsán ír a regionalizmus, a hely és az épület viszonya, anyag és technológia kölcsönhatása témáiról. Moravánszky hat épület elemzésével jut közelebb az építészeti gondolkodás alapköveihez.