Egész éves programsorozat mutatja be a kortárs osztrák és magyar építészet közös törekvéseit. A projekt kiindulópontja egy pályázat olyan építészek számára, akik mindkét ország építészetében otthonosak. Az ennek nyomán létrejövő kiállítást Bécsben, Grazban, Innsbruckban, valamint Budapesten, Pécsen, Győrben és Debrecenben is bemutatják.
Czigány Ákos kiállítása most a Francia Intézetben az „Egek” címet kapta, korábban, 2010 őszén, a Nessim Galériában a „B. fölött az ég” címmel ugyanannak a gondolatnak a körüljárása, vagy mondhatjuk inkább úgy: variációk egy témára. A képek készítési technikája igen egyszerű: bérházak udvarából merőlegesen, a fényképezőgépet az ég felé tartva kell exponálni…
Az ÉMKE Kévés György és munkatársai által jó évtizede rendszeresen szervez szakmai eseményeket és kiállításokat. Az új városvezetés felállásához időzítve, jó pillanatban vetették fel azt a mérlegelni érdemes koncepciót, amelynek lényegi gondolata az, hogy ha a jelenlegi „Nagy-Budapest” működése nem finanszírozható…
Postcards
Vintage Galéria
2011. február 1 – március 4.
Megnyitó: 2011. február 1-én 18-20 óráig
Megtekinthető: 2011. március 4-ig, keddtől péntekig 14-18 óráig
Bihari Ágnes fotográfus kiállítása
“Tránsito Privado” vagyis ‘Tilos az Átjárás’ – olvasható a fiatal férfi háta mögött egy kis táblán a kapualjban. A férfi oldalra fordul, és kifelé néz a romos és sötét beugróból – talán az utcára, talán valahova a jövőbe, mindenesetre nem az objektív felé.
A Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata tisztelettel meghívja Önt A belsőépítészet minőségi térformálás című kiállítására és a hozzá kapcsolódó, az építészek és a belsőépítészek együttműködését, valamint a belsőépítész képzés helyzetét elemző szakmai konferenciára. A konferencia időpontja: 2011. február 16-17.
A fraktálok állítólag forradalmasították a tudományt, nem csak a természet-, de a társadalomtudományokat is, miközben olyan hangok is hallatszanak, melyek szerint a fraktálok jelentősége némiképp túl van dimenzionálva. A tört-dimenziójú, önhasonló matematikai (geometriai és halmazelméleti) objektumok ismeretelméleti „súlya” azonban igen nehezen mérlegelhető…
A stratégiai szemléletű integrált városfejlesztés (rugalmas, integrált szemléletű fizikai és tartalmi tervezés, fenntartás és működtetés rendszere) olyan eszközrendszert kínál, amelyet idehaza az integrált városfejlesztési stratégiákon keresztül ismert meg az építész társadalom – talán nem akkor, nem úgy és nem olyan előkészítettséggel, ahogyan szükséges lett volna…
Yona Friedman kétségtelenül a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású építészeti gondolkodója. A Mobil Építészet Kutatócsoportjának megalapításától kezdve az űrváros koncepcióján keresztül a shanghaji hidak rajzaiig, Friedman életművében számos olyan forma és gondolat szerepel, amelyek évtizedeken keresztül megtermékenyítően hatottak…
A Mobil építészet – Budapesten kezdődött című kiállítás 2010 őszén a magyar származású, Párizsban élő Yona Friedman életművének új darabja lett. A Trafó galériájába készült installáció Friedman életművének egyik legismertebb darabját, az ötvenes években megszületett Ville Spatiale koncepcióját budapesti helyszínen vázolta fel.
A Kitchen Budapest 2010 nyarán meghirdetett egy workshopot Az építészeti kommunikáció újragondolása címmel. A workshop végül elmaradt, pedig sokak (köztük a MÉ szerkesztőségét is) érdeklődését felkeltette a cím. A felhívásban az is szerepelt, hogy a cél egy alternatív ötletpályázati eljárásforma kidolgozása lenne.
A történeti épületek, mint a városszövet és a vidéki táj meghatározó elemei sokrétű információt sűrítenek magukba: műszaki, térképzési, használati jellemzőik mellett építészet-, társadalom- és kultúrtörténeti „adathordozók” is, egyéni, helyi és országos történetek, emlékek kapcsolódási pontjai. Ezeket az adottságokat a használók, a várostervezők és az építészek időről időre…