A nagybajomi közösségi ház – tömegképzését tekintve – nem egy egyelvű középület kicsinyítése, hanem, akár véletlenszerűnek is mondható addíció eredménye. Más tömegkapcsolatok, más lefedés, más helyen kialakított teraszok és terasztetők is elképzelhetők. Kovács Csaba ügyesen egyensúlyoz az építész nélküli építészet és a míves műépítészet határán.
A 19. század 3. harmadában és a múlt századfordulón Bécs vált a pszichikai betegségek kezelésének európai fellegvárává. Ez a pozíció, ha nem is kizárólagosan, de erősen kapcsolódott Sigmund Freudhoz és korszaknyitó pszichoanalitikai művéhez. Az ő lelki traumákról alkotott forradalmian új szemlélete a bécsi fin de siécle életérzésének és kultúrájának fontos eleme.
A kiállítás kronológikus folytatása az Zeit des Aufbruch / Az indulás kora – Budapest és Bécs a historizmus és az avantgárd között /1873 – 1920 monstre tárlatának, melyet a Kunsthistorisches és a Budapesti Történeti Múzeum rendezett 2003-ban – a bécsi Harrach palotában, majd ezt követően, 2004-ben a Várban.
Hogy pontosan mi a tájépítészet, arra nem egyszerű válaszolni. Nemcsak az utca emberének, de néha a szakma képviselőinek issem: annyira összetett tartalmat takar. Sokakban eddig talán nem is tudatosult, hogy ilyen diszciplína önállóan létezik. Íme, egy kiállítás, amely megpróbálja bemutatni a hazai tájépítészet lehető legtöbb nézetét.
Szövetség / 249 szobrász
Wehner T.: Modern magyar szobrászat / 1945-2010
Egymásra támaszkodó két kötet – különböző műfajokban. A Szövetség szobrász szakosztálya amolyan életjelként adta közre a ma alkotó szobrászok adat-tezauruszát.
A folyóirat szerkesztősége körlevélben kereste meg a magyar kulturális, tudományos és társadalmi közélet neves képviselőit, hogy mondják el véleményüket a kortárs magyar építészet jelenéről, feladatáról és lehetséges jövőjéről. A kérdéseket és a válaszokból egy-egy rövid részletet a lap hasábjain közöltünk, a teljes válaszok az Utóiratban olvashatók.
A Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése körüli viták és események 2010 tavaszán az építészeti kommunikáció témakörének szinte minden lehetséges oldalát megjelenítették. Skardelli György opponenciájának egy részletét a 2000. május végén a Tervtanács elé kerülő újabb, átdolgozott tervváltozatról a folyóiratban közöljük, a teljes szöveg az Utóiratban olvasható.
A Múzeum Café 2009/2010. december-januári száma több írásban is foglalkozik a Szépművészeti Múzeum tervezett bővítésével. Pro és kontra érvek, a tervezőkkel és a hivatali vezetőkkel készített interjúk, hosszabb-rövidebb vélemények szólnak a téma kapcsán városképről, Budapest jövőjéről. Ezekből az írásokból idézünk néhány részletet.
Sok gond és kevés munka jut manapság a magyar építésztervezőknek. Az építőipar folytatódó recessziója, a gazdasági visszaesés mögött az építészeti tervezési piac ugyan ilyen, vagy annak számait még inkább meghaladó szűkülése húzódik meg. Van idő és energia kitekinteni, másfelé nézni, mások munkáit értékelni, pályázatokon részt venni.
A Szépművészeti Múzeum aktuális történetéhez kívánkozik az a 2004-ben született kiállítási koncepció is, amely az – egyelőre fel nem újított – Román Csarnok „beépített történelmét” emelte ki. A tervezett, de végül meg nem valósult tárlat olyan pusztulás-képre koncentrált, melyben a tudatosságnak, az emberi szándéknak döntő szerepe van.
Az elmúlt időszakban a Műszaki Egyetem aulájában volt látható a hosszú ideje tartó elzártságából ébredő hatalmas Budapest-makett. Megtekintése mellett azon is el kellett gondolkodnunk, hogy hol helyeznénk el a makettet, és mit kezdenénk vele, ha sikerülne megmenteni az újraaltatástól.
Az Újornamentika konferencián elhangzott előadás a következő gondolatkörre fűződik fel: minden egyes új épület környezetébe íródva a város egy kis részét átalakítja. Egyrészt a ház reagál a helyszín adottságaira, másrészt több síkon – térben rögzülve, időben változó módon – meghatározza saját helyzetét a városhoz viszonyítva.