Marosi Ernő a Magyar Nemzeti Galéria új kiállításának 2010. november 4-i megnyitóján elhangzott előadása a 19. század nagy szellemi irányzatról és azok kortárs újraértelmezéséről szól: „A Magyar Nemzeti Galéria bizonyos értelemben önreflexiójának szenteli ezt a kiállítást. Időről időre szükségessé válik, hogy az állandó kiállítás mellett, egyben azt is értelmezve…
Török Ferenc: Gádoros Lajos 1910-1991
2010. október-novemberében a budapesti HAP Galéria kiállítást szentelt Gádoros Lajos életművének. A kiállítást Török Ferenc nyitotta meg, az Utóiratban az ő személyes vonásokkal gazdagított olvasatát olvashatják Gádoros életművéről és jelentőségéről.
Miklóssy Endre
In memoriam Kunszt György (1924-2010)
November elején hosszú betegség után elhunyt a kortárs építészeti gondolkodás legnagyobb magyar alakja, Kunszt György építész, filozófus. Rá emlékezik Miklóssy Endre írása.
Az EKF 2010 „helyi forrásokból” rendezett kulturális eseményei egyfajta kirakatot jelentenek – a kívülállónak. A kirakat rendezőinek viszont erőfelmérést, azaz átvitt- és vizuális értelemben is tükröt mutatnak. A dél-dunántúli régió kortárs építészetéből nyújtott bőséges kínálat: a sajátosan szép táj és az emberi jelenlét egymásra hatásának méréslehetősége is.
A Budapest Főváros Levéltárában rendezett Lajta Béla-kiállítás elsősorban figyelemfelhívás. A teljeskörű adatgyűjtési munkával előkészített tárlat ugyanis a rendkívüli jelentőségű életművet először mutatja be nagyszámú eredeti dokumentum segítségével, mind a tervezői tevékenység, mind az életút személyesebb vonatkozású emlékei tekintetében.
Makovecz mester elmélyült látomásos alkotó és szenvedélyes közösségi ember egyszerre. Nagy formátumú építészként mesterien oldja fel ebben a kettős szerepben rejlő ellentmondást. A társadalomnak szakmájával szemben jogosan megfogalmazott elvárásait elsődlegesnek tartva, képes azokat összeegyeztetni az egyén belső, isteni eredetű tehetségének kibontásával.
Lucien Hervével először 1969-ben találkoztam. Akadémiai Kiadó, Architektra sorozat, Le Corbusier – kicsiny ablak a világra , és a világot ebben az esetben Hervé képei ábrázolták. A holdon sem jártunk, de természetes, hogy megelégszünk a lefotografált látványával – a Marseille-i házról, vagy a Ronchamp-i kápolnáról azért jobb lett volna személyes élményeket szerezni.
Másodszor rendez makettfesztivált a Kortárs Építészeti Központ. Az első 2008 novemberében még a Szervita téri irodaházban, a bezárás előtti napokban, a szocreál kísértetházban bóklászó látogatóknak emeletenként lerohadt irodaszekrények között, kellett megtalálni az összesen száz makettet. Elementáris élmény volt a fesztivál három napja.
Fáradhatatlan életének nyolcvanadik esztendejében, 56 hivatásának szentelt év után, 2011. január 10-én elment Hofer Miklós. Építészetünk és építészeti közéletünk egyik nagy alakja, korszakot formáló személyisége távozott. Nyugodjék békében! Alkotásai, amelyekkel megjelölt jó néhány kitüntetett pontot itthon és a nagyvilágban, velünk maradnak.
Élt nyolcvanöt évet. Szép kor, mondják ilyenkor gyakran az életben maradottak és szinte azonnal az elkerülhetetlen halálra gondolnak ők is, ahonnan visszatekintve nincs jövő, nincs jelen, már minden csak múlt. Pedig az építészek, főként a városrendezők életük során mindennapjaik nagy részét a jövőben töltik, miután alapvető feladatuk megtervezni…
Megszokhattuk már, hogy egy építészeti mű legfeljebb körülírható: analógiákkal, párhuzamokkal, költői vagy kevésbé költői képekkel, metaforákkal vagy képzettársításokkal, idézetekkel és idézőjelekkel – próbálkozunk. Pedig valójában csak tér van, arányok, hangok, fények és színek vannak, emlékek jutnak eszünkbe, képzettársításaink támadnak.
A kicsi szép – mondja az ökológiai közgazdaságtan egyik úttörője, Ernst Schumacher korszaknyitó művében. Ezt a leckét érdemes lenne megtanulnunk, különösen most, a válság közepén, és különösen nekünk, magyaroknak. Mert amellett, hogy mernünk kell nagyot álmodni, legalább ennyire tudnunk kell kicsiben gondolkozni – ha ez a realitás.