Folyóirat

A Magyar Nemzeti Galéria a BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszék szakmai segítségével nyílt hallgatói ötletpályázatot hirdetett a Magyar Nemzeti Galéria „A” épület bejárati tereinek kialakítására, azok építészeti és belsőépítészeti rekonstrukciójára. A megadott határidőre 44 terv érkezett be. A bíráló bizottság öt pályaművet díjazott, hármat megvételben részesített.

Székesfehérvárt 1905-ben érte el a higiéné forradalma, az év utolsó napján nyitotta meg kapuit a helyi forrásvízre telepített tisztasági és gyógyfürdő. A Hübner Jenő által tervezett Árpád-fürdő szecessziós épületét a Várkörút felől a ’20-as években szállodával bővítették, majd már a második világháború után 25 méteres sportuszoda egészítette ki az együttest.

A nagybajomi közösségi ház – tömegképzését tekintve – nem egy egyelvű középület kicsinyítése, hanem, akár véletlenszerűnek is mondható addíció eredménye. Más tömegkapcsolatok, más lefedés, más helyen kialakított teraszok és terasztetők is elképzelhetők. Kovács Csaba ügyesen egyensúlyoz az építész nélküli építészet és a míves műépítészet határán.

A 19. század 3. harmadában és a múlt századfordulón Bécs vált a pszichikai betegségek kezelésének európai fellegvárává. Ez a pozíció, ha nem is kizárólagosan, de erősen kapcsolódott Sigmund Freudhoz és korszaknyitó pszichoanalitikai művéhez. Az ő lelki traumákról alkotott forradalmian új szemlélete a bécsi fin de siécle életérzésének és kultúrájának fontos eleme.

A kiállítás kronológikus folytatása az Zeit des Aufbruch / Az indulás kora – Budapest és Bécs a historizmus és az avantgárd között /1873 – 1920 monstre tárlatának, melyet a Kunsthistorisches és a Budapesti Történeti Múzeum rendezett 2003-ban – a bécsi Harrach palotában, majd ezt követően, 2004-ben a Várban.

Hogy pontosan mi a tájépítészet, arra nem egyszerű válaszolni. Nemcsak az utca emberének, de néha a szakma képviselőinek issem: annyira összetett tartalmat takar. Sokakban eddig talán nem is tudatosult, hogy ilyen diszciplína önállóan létezik. Íme, egy kiállítás, amely megpróbálja bemutatni a hazai tájépítészet lehető legtöbb nézetét.

Szövetség / 249 szobrász
Wehner T.: Modern magyar szobrászat / 1945-2010
Egymásra támaszkodó két kötet – különböző műfajokban. A Szövetség szobrász szakosztálya amolyan életjelként adta közre a ma alkotó szobrászok adat-tezauruszát.

Fogadják szeretettel – írta Vargha Mihály 1997-ben az újra megjelenő Magyar Építőművészet – jogi problémák miatt Új Magyar Építőművészet – első számában. Korábban vagy tíz éven át volt szerkesztője a lapnak. Mindent tudott, amit az építészeti kritikával, az épületek bemutatásával, a beruházások jogi, szakmai, pénzügyi buktatóival együtt az építészeti sajtóról tudni lehet.

Az immár harmadik alkalommal megrendezett világtalálkozó előadásai a „hagyomány, válság, kiút” hívószavak köré csoportosultak. A világtalálkozó kettős értelmű kifejezésnek bizonyult: egyrészt külföldön dolgozó magyarok is előadtak, másrészt az előadások az építészet új helyét kísérelték meg felmérni az új fizika és a még újabb globális kommunikáció tereiben.

A Magyar Építőművészek Szövetsége meghívást kapott a Párizsi Magyar Intézettől egy építészeti fesztivál szervezésére. E nagy múltú, rangos intézmény irodalmi, zenei, művészeti események, programok helyszíne, Párizs szívében a rue Bonaparte 82-ben, félúton a Boulevard Saint Gemain és a rue Vaugirard között.

Feltehetően minden idők legdrágább általános iskoláját néztük meg Valkai Csabával és a ház tervezőjével, Dobai Jánossal. Metsző szélben érkeztünk meg a világvégi helyre: a kocsmaszépségekkel vetekvő családi házakon már túl vagyunk, de a közeli autópályán még innen.

A tízemeletes panelházakból jól rá lehetett látni a földszintes, U-alakú rendelőintézetre. 2007-ben úgy döntött az önkormányzat, hogy az épület megérett a felújításra és a korszerűsítésre. A rekonstrukcióként indult projektből menet közben teljes átépítés lett.