Hajózni kell

Bár kicsi épületről van szó, egyszerű funkciókkal – tervezője maximális lehetőséget lát benne. Lát egy tárgyat lebegni a föld felett, lát vitorlákat idéző fehér visszanyesett felületeket – képzelete megtölti az anyagilag szűkre szabott beruházást szépséggel, rafinált értelemmel. Az alsó szint szellőssége, teressége a balatoni végtelen szabadság-időtlenség érzését…

Asmara – Afrika „titkos” modernizmusa

Körülbelül két évtizede tudatosodott, hogy Tel Aviv a világ legnagyobb, egybefüggő modernista nagyvárosa Éppen ekkoriban, 1991-ben Eritrea felszabadult az Etióp megszállás alól, és így hamarosan újra felfedezte a világ az olasz fasiszta modern építészet teljes épségben megőrzött gyarmati fővárosát, Asmarát is.

Agglomeráció, hogyan tovább?

Hogyan léphet túl egy agglomerációs település a nagyvárost kiszolgáló alvóváros szerepkörén, és hogyan teremthet önálló városi arculatot? Hogyan tudja a helyzetéből adódó potenciákat úgy kiaknázni, hogy azok még generációk múltán is éreztessék pozitív hatásukat? Hogyan tudja a városi életminőségét úgy javítani és a település nívóját emelni…

Zöld út

2008-ban Csuport Krisztina nyerte a Goldfinger ösztöndíjat, aminek köszönhetően 12 hónapot töltött a Mackintosh School of Architecture egyetem energiatudatos környezettervezés szakirányú posztgraduális képzésén. A MOME, majd a BME Középülettervezési Tanszék Mester- kurzusának hallgatója U. Nagy Gábor építészirodájában dolgozva pályázott.

Finta József: Élet – Rajz

Szűkszavúan szemérmes, személyes hangú kötet. A bevezető két és fél oldal amolyan szubjektív guide, a Lónyay utcai Református Gimnázium festő tanárának, Blaskó Jánosnak, a Műegyetem Rajzi Tanszékének hálás méltatásával. Egyúttal magyarázva, hogy a fiatal Finta József miért is nem a költő vagy a festő-grafikus pálya felé fordult.

Bachman Zoltán

Vince Kiadó, 2010. 321 oldal
Bachman Zoltán életmű albuma maga is műtárgy. Nem csak bibliofil kivitelét illetően, de összművészeti szerkesztésében is egyéniség. Például a laudációk szerzői is közreműködői a vizuális összképnek, illetve a Pécs szellemi közegét közvetítő személyiségek is meghatározó szereplői a kötetnek.

Végtelen párhuzamok

A kép – legyen analóg vagy digitális – képes láthatóvá tenni az ismeretlen tartományának szemünk által nem érzékelhető világát. A tudomány fejlődésével nyíló új lehetőségek tágítják a világról alkotott képünket, olyan elvont struktúrák válnak a képek tárgyává, amelyek a képzeletünkben, illetve számítógépeinkben létező pixelekből állnak össze.

Közös tört

Az építészet különös – semmivel fel nem cserélhető sajátossága folyamatos jelenvalósága, érzéki anyagszerűsége.
Kell hozzá hely, és fontos az idő. Számít a fizikai és mentális környezet.
De az építészetet – minden hiedelemmel ellentétben – nem az építészek csinálják.

Gerle János: Korb Flóris, Giergl Kálmán

Gerle János “válogatásként” prezentálja az alkotópáros életművét. Összegző értékelése mégis kiemeli, hogy Korb és Giergl “elsőkként közvetítették a nyugati-európai új művészeti impulzusokat”. Valószínűsíthető, hogy a Zeneakadémia körüli botrányok okozták a közös életmű szárnyaszegett folytatását, Giergl kiválását.

Körkérdés az építészet feladatáról

A régi/új Magyar Építőművészet folyóirat kis megszakításokkal 1903 óta kíséri figyelemmel a magyar és a nemzetközi építészet folyamatait, az építészetről való gondolkodás változásait. A harmadik évezred elején a világ építészete új helyzetbe kerül. Ezzel párhuzamosan a hazai építészet is irányt, sőt paradigmát vált. A kultúrateremtő építész folyamatosan átalakít, kísérletezik, ugyanakkor meglévő környezetével is interakcióban marad – mást nem is tehet.

Közösség, kommunikáció

A városépítés társasjáték, pontosabban társas játék. A település az embernek nevezett társas lény élőhelye, mely az ember társadalmi léte következményeinek összességeként kultúrává nemesedik és kifejezi az azt létrehozó társadalom fejlettségét, mindenkori állapotát. A kultúra nem tartozik a természeti törvények hatálya alá…

A Múzeumi Negyedről

Megszállottan hiszem, hogy Budapest tartalmas és biztos jövője csak az lehet, ha Közép-Európa kulturális centruma tudna lenni. Pozicionális adottságai kiválóak erre a szerepre; az észak-déli, kelet-nyugati közlekedési folyosók találkozása, metszéspontja, a Duna páratlan táji-környezeti adottságai és eleddig kihasználatlan közlekedési potenciálja, a város unikális szépsége…