Folyóirat

A tervezés folyamata maga is kommunikáció. Az alkotó imaginatív belső eszmecseréje, felbukkanó, elvetett, csiszolódó ötletek, formagondolatok párbeszéde. Párbeszéd zajlik a fej és a rajzoló kéz között. A kommunikáció exteriőrje a feladat megfogalmazásával, a megrendelővel közösen indul, majd különféle társadalmi terepeken zajlik.

1994-ben döntött úgy a spanyol királyi család – mint a múzeumok fővédnöke – és a Kulturális Minisztérium – mint üzemeltető – a Prado bővítéséről. 1995-ben nemzetközi nyílt pályázatot hirdettek a koncepció-tervek elkészítésére 700 pályamű érkezett. A nyertes Rafael Moneo lett, 1998-ban ő kapott megbízást a tervezésre.

Tadao Ando a 20-21. század fordulójának egyik legjelentősebb és legeredetibb japán építésze, annak a jellegzetes építészeti gondolkodásnak az egyik első képviselője, amely a japán építészeti hagyományokat modern újraértelmezésében, a nyugati tradícióval való szintézisében viszi tovább. A kiállítás Klein Rudolf fotóival és értelmezésében Ando öt épületét mutatja be.

Új irodaház magasodik a Könyves Kálmán körúton, a népligeti autóbusz-pályaudvar és az M5-ös vasúti felüljárója közt. A környék identitása most van átalakulóban. Megvannak a régi elemek, de láthatunk egy, még egyelőre bizonytalanul megjelenő, új irodaházakból, kereskedelmi épületekből álló épületfüzért is.

Ha a várost, mint egy kulturális szövetet tekintjük, akkor ebben a hálózatban az új Maribori Művészeti Galéria egy idegsejt, melyben összecsomósodik a város kulturális idegrendszere. A városi szövetben e helyet három karakteres elem határozza meg: a Dráva partja, a történelmi városmag és az új fejlesztések határterületeként az épített környezet kétféle jellege/arculata.

A Belváros Új Főutcája projekt első ütemében a Kálvin tértől a Szabadság térig húzódó szakasz arculatát alakították ki, ezzel egy észak-déli irányú, funkcionálisan és forgalomtechnikailag is újradefiniált tengely jött létre. A tranzitközlekedés kitiltásával csökkentett forgalmú, a kirakatszerű sétálóutcáknál életszerűbb, lakható városi környezet alakult ki.

A jelen Párizsából a jövőbe tekintve mutat új utat a holnap európai fővárosainak fejlődéséről a Roma, Uneternal City kiállítás. Aaron Betsky építész-kritikus irányításával tizenkét nemzetközi csoport élénkítette tovább a vitát olyan, nem csak Rómát érintő kérdésekről, mint a lakosság és a területi kiterjedés növekedése, vagy a gazdaság és környezet viszonya.

Józsefváros, Budapest és Közép-Európa egyik legsűrűbb kulturális területe. A Palotanegyedet meghatározó műemlék épületek határolják, a Nemzeti Múzeum, a Festetics palota, az Esterházy palota, a Károlyi palota. A környező területek megújulása zajlik, a „Budapest Európa Belvárosa, kulturális-gazdaság fejlesztési programot” 2010-11-ben valósítja meg.

Idén tavasszal a soproni AMI-ban működő workshopon csoport által szervezett alkotónapok témája a land art volt. A résztvevők többsége az AMI hallgatója volt, de érkeztek hallgatók a BME-ről, a Magyar Képzőművészeti Egyetemről, illetve a MOME-ról is. A háromnapos program első két napján előadások voltak, a harmadik napon csoportokat alakítva az erdőben folyt a munka.

A Magyar Nemzeti Galéria a BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszék szakmai segítségével nyílt hallgatói ötletpályázatot hirdetett a Magyar Nemzeti Galéria „A” épület bejárati tereinek kialakítására, azok építészeti és belsőépítészeti rekonstrukciójára. A megadott határidőre 44 terv érkezett be. A bíráló bizottság öt pályaművet díjazott, hármat megvételben részesített.

Székesfehérvárt 1905-ben érte el a higiéné forradalma, az év utolsó napján nyitotta meg kapuit a helyi forrásvízre telepített tisztasági és gyógyfürdő. A Hübner Jenő által tervezett Árpád-fürdő szecessziós épületét a Várkörút felől a ’20-as években szállodával bővítették, majd már a második világháború után 25 méteres sportuszoda egészítette ki az együttest.

A nagybajomi közösségi ház – tömegképzését tekintve – nem egy egyelvű középület kicsinyítése, hanem, akár véletlenszerűnek is mondható addíció eredménye. Más tömegkapcsolatok, más lefedés, más helyen kialakított teraszok és terasztetők is elképzelhetők. Kovács Csaba ügyesen egyensúlyoz az építész nélküli építészet és a míves műépítészet határán.