Folyóirat

A Bécs belvárosában, Károly főherceg hajdani palotájában működő múzeum összetett feladatának megfelelően különböző tematikai egységekből áll. Emeletenként követi egymást a hagyományos zenetörténeti kiállításnak látszó digitalizált archívum, az akusztikai jelenségek felfedezését szolgáló misztikus tér…

Magyarországon a Pannon eddig nem rendelkezett igazi központtal, több irodaházban elszórtan dolgoztak a munkatársai. A cégvezetés a nemzetközi vállalatcsoportot birtokló Telenorral együtt 2005-ben új központ építését határozta el, amelyre egy teljesen szűz területet szereztek meg Budapest nyugati kapujában.

A Miskolci Egyetemen az Art-Universitas Program keretén belül valósult meg a Fabricius Anna és Gyenis Tibor által jegyzett Camera Obscura project. Az országosan egyedülálló campus majdhogynem középpontjában épült fel az épületként és optikai eszközként egyaránt működő Camra.

Velencében, a Giardini Pubbliciben 1895 óta rendeznek nemzetközi képzőművészeti kiállításokat. Kiállításainak állandó „Műcsarnoka”, a „Magyar Ház” száz évvel ezelőtt készült el. A centenárium alkalmából „A Velencei Biennále és a biennálék működése” címmel nemzetközi konferenciát rendeztek Budapesten.

A miskolci Zenepalota Wälder Gyula által jegyzett neobarokk tömbjének tervezése és kivitelezése 1926-27-ben mindössze két évet vett igénybe. A rekonstrukciója körüli bonyodalmak hosszabb ideje húzódnak. A Zenepalota felújításának igénye már a 80-as években megfogalmazódott. Több neves miskolci építész terve nem juthatott el a megvalósításig.

1991. augusztus 21-én elkezdett sugározni a Tilos Rádió, Magyarország első civil szabadrádiója. Köszönhetően a rádió közösségének, közönségének és egyre szélesebb társadalmi elismertségének, a kezdeti kalandos korszak után a tiltottból, tűrtté, majd támogatottá vált, mára elválaszthatatlan része lett a budapesti kulturális életnek.

A Gömböc az első ismert homogén test, melynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. A kérdést, hogy vajon létezik-e ilyen test, V.I Arnold, orosz matematikus vetette fel 1995-ben, egy hamburgi konferencián Domokos Gáborral folytatott beszélgetés során.

Az urbanisztika egyik visszatérő kérdése: miért van szükség városrehabilitációra? A kérdésre sokféle válasz született városépítészeti, örökségvédelmi, műszaki, szociológiai, lakáspolitikai és más szempontokból. Mégis, újra és újra rákérdezünk, és elgondolkodunk. A városrehabilitáció ugyanis globális ügy.

A Centrope (Central European Region) négy közép-európai ország – Ausztria, Szlovákia, Cseh- és Magyarország – találkozásánál formálódó-fejlődő régió, amely a partnertérségek határokon átívelő regionális együttműködésén alapul. E célt szolgálja a rendszeres közép-európai regionális párbeszéd, amely az egyes szakterületek munkáját fogja össze.

Kinek, kihez szól egy város EKF eseménye? Ezt a kérdést lehetetlen elkerülni – itt is. A város nem a múltjával reprezentál, hiszen Ausztriában számos hellyel össze sem vethető Linz kulturális és építészeti öröksége. Turista van, de nem feltűnő sokaságban, többségük osztrák, szervezett iskolai kiránduló, vakációzó fiatal.

Az eddig talán a modern művészek másodvonalába sorolt Herbert Bayer (1900-1985) Linztől nem messze született, a városban tanult művészetet,­ így lehet most a Linz 09 Európai Kulturális Főváros eseménysorozatának kiállítása kapcsán a Lentos főkiállítása. S ez a Pécs EKF 2010 során tervezett hasonló kiállítás miatt nekünk is tanulságos példa.

A papír az egyik legősibb anyag, amelynek napjainkban újraéledt kultusza egyre több művészt inspirál arra, hogy alkotásának egyedüli alapanyagául válassza ezt a régi-új matériát. A gyári vagy kézi készítésű, és merítésű papír a kortárs művészet egyik fontos médiumává, a klasszikus anyagokkal egyenértékű, önálló festői és plasztikai értékekkel bíró alkotói kifejezőeszközzé vált.