Folyóirat

Egy postaépület tipikus kis-középület: belátható, könnyen átfogható lépték, nem túl bonyolult, állandó funkcionális elvárásokkal. Lengyel István számára pedig akár már rutinfeladat is lehetne, hiszen két hasonló méretű postája is megépült már, Nyírbátorban és Újfehértón.

Talán már nem is építészetként foghatjuk fel azt a nagyszabású feladatot, amit a kortárs építészet svájci sztárja, Bernard Tschumi nyert el a görög kulturális minisztériumtól: 2009 nyarán adták át az általa tervezett Új Akropolisz Múzeumot az athéni Parthenon lábánál.

A tervpályázat célja a Nemzeti Emlékhely rendezése, a pusztuló régészeti emlékek megmentése és a hely jelentőségének megfelelő bemutatása. Mindezt az építészet, kertépítészet és képzőművészet nyelvén mutassa be az emlékhely történeti jelentőségére való tekintettel. A Romkert ma sebként jelenik meg Székesfehérvár központjában.

A kiállítás filozófiáját Gottfried Semper híres-neves Bekleidungstheorie levezetésétől indíthatja az építész látogató. Noha a művek egy része kemény anyag, faragott kő, mondhatni építészek és épületeik összenőtt karikatúráit látjuk. Valaha a kőfaragó tudás egybeesett az építész mesterséggel.

Herzog és de Meuron Fórumától nem messze rendezték november elején a World Architecture Festivalt. Az egyetlen magyar pályázó, a budapesti A4 Stúdió szereplése kifejezetten sikeresnek mondható: a közel ezerötszáz pályamű közül a zsűri a legjobbak közé sorolta Szentendre új köztemetőjének tervét.

A zágrábi Kortárs Művészeti Múzeum 1954-ben jött létre azzal a céllal, hogy a kortárs képzőművészet eseményeit, irányzatait és jelenségeit nyomon kövesse, dokumentálja és hirdesse. A múzeum a kezdetektől fogva egy reprezentatív gyűjtemény kialakítására, valamint a kor igényei szerint a modern muzeológia elveinek megfelelő működésre törekszik.

Urbanisztikai léptékből tekintve az Allee-ra eszünkbe jut a II. kerületi Moszkva tér – Ganz példája. Jóval a Millenáris Park beruházása előtt szóba került, hogy az Új Nemzeti Színház legyen Budán. Épülhetett volna Budára, mert a Duna jobb partjának nincs belvárosa. Nem lett azóta sem. Hacsak most nem lesz végre.

Lezárult a Ráday Kult2ucca hallgatói ötletpályázat. 35 beérkezett pályaműből válogatva 2 első díjról 3 megvételről és 10 költségtérítésről született döntés. A Bíráló Bizottság eredményesnek és sikeresnek tartja a pályázatot. A pályaművekben szereplő megoldások, ötletek igen sokszínűek.

Éppen a Ráday sikerét irigyelte meg most Újbuda, s – a déli Váci utca nyomvonalát átkanyarítva a megújított Szabadság hídon – a Szent Gellért tértől a Móricz Zsigmond körtérig kultúrnegyedet akar kialakítani a Bartók Béla útból, Gárdonyi Géza téri központtal, a Bercsényi utca bevezető szakaszának bevonásával.

80 éves a BME Urbanisztika Tanszéke, és az évfordulót szerte a városban, sokféle programmal és bemutatóval ünnepeli. Az 1929-ben alapított tanszéken három nemzedéknyi városépítész, várostervező nőtt föl, szoros viszonyban: oktatók és hallgatók, munkatársak, mesterek és tanítványok valamennyien.

„Hegyi kőrakás, karc a városi falon, gesztusok, szignálok, a fekete macska, vagy akár egy mimika – mind mögött mindig ott a jelentés. Vagyis, minden jel.” – vezeti be az egykori karmelita kolostorból lett, most felújított grazi Vokult néprajzi múzeum tárlatát Eva Kreissl kurátor.

Csaknem tíz alkotócsoport mutatta be a Ráday Kult2uccával kapcsolatos gondolatait a formatervező hallgatók műtermében. A bemutatók a hallgatói ötletpályázat műhely-megbeszélései közé is illeszkedtek. A munka közben látott anyag izgalmát korunk világszemléletének kivetülése, a leendő művészek korosztályának sajátosságaiból származó nézőpontok együttes jelenléte adta.