Az 1960-as években épült óbudai kísérleti lakótelep egyes épületeit, korabeli lakásait mutatja be a Kiscelli Múzeum új kiállítása. A tárlat érdekessége, hogy a múzeum templomterében eredeti méretben építettek fel egy típuslakást. A kiállítás kurátora Branczik Márta. A II. világháború utáni lakásínségben váltak keresetté a típusházak, de nem voltak olcsók…
Kulturális recycling
Alexander Brodszkij, aki az 1970-80-as években a szovjet hivatalos építészettel élesen szembenálló orosz papírépítészek underground köreiben hozta létre társadalomkritikával teli filozofikus-vizionárius rézkarc-univerzumát, az 1990-es években az installáció kifejezésformái felé fordult, majd 2000 körül megtervezte első valódi – azaz megépíthető és használható – épületeit is.
Fény, spiritualitás nélkül
A két világháború közötti művészet magyar származású ikonikus alakjai közül Martin Munkácsi után most Moholy-Nagy László műveit mutatja be a Ludwig Múzeum. A szerteágazó művészeti és médiateoretikusi tevékenységet folytató Moholy munkáit a kiállítás kurátora, a madridi la Fábrica igazgatója, Oliva Maria Rubio a fény motívuma köré szervezi.
Hundertwasser
A szegedi REÖK tárlata Hundertwasser ‘60-80-as évekből származó műveiből nyújt válogatást. A kiállított művek között litográfiák, rézkarcok, japán fametszetek, szitanyomatok, továbbá akvarell, kollázs illetve vegyes technikájú alkotások láthatók, melyeket porcelántárgyak, plakátok valamint bélyegsorozatok egészítenek ki.
ILLUMInations – Nemzetek, kurátorok hiánya
Amikor harminc éve már Magyarországról is ki lehetett járni a Velencei Biennálékra, a koncepciók már főkurátori kezekben voltak. Tovább erősödött ez az építészeti biennálék indulásakor. A nemzeti biztosok, miután a főkurátor meghívta őket eszmecserére, több-kevesebb odaadással, de – a figyelem és a vágyott siker reményében – igyekeztek együttműködni.
Dr. Kós Károly néprajzi grafikái
Kós Károly (1919-1996), az azonos nevű író, építész, grafikus, könyves tudós fia a 20 század második felének meghatározó jelentőségű erdélyi magyar néprajzkutatója, muzeológusa, akinek munkássága az anyagi kultúra és társadalomnéprajz szinte minden területére kiterjedt. Nagy jövőt jósoltak neki a képzőművészet területén.
Tavaszi Tárlat 2011
A tavaszi Műcsarnokot műtárgyak helyett művészeti együttműködések (fiatal nem-csak-vizuális művészek csoportjai) foglalták el egy hónapra. Programjaik négy és fél apróbetűs képernyőoldalon át sorakoztak a kiállítás honlapján, a blogspotokról nem is szólva. Hogy ösztönözze a látogatást, a Műcsarnok jegy helyett bérletet árusított…
Recording the New
A 19. század végén és a 20. század elején a Bedford Lemere & Co. volt az első komoly apparátussal és megbízásokkal rendelkező, vezető építészeti fotográfiai vállalkozás. 1870-es és az 1940-es évek között Bedford Lemere és fia, Harry Bedford Lemere a professzionális építészeti fotográfia úttörőiként megalkották az alapokat és az elvárásokat…
Stadt-Räume
A Barcelonai Kortárs Kulturális Központ (CCCB) 2000-ben alapított díjának célja olyan közterek elismerése, melyek kiemelten kezelik az építészet és a köztéri dizájn fontosságát a város életében. A kétévente átadott díj az egyetlen Európában, amely a közösségi terek felismerése, védelme és aktív használatuk elősegítése érdekében jött létre.
Táj és struktúra
A 12. Velencei Építészeti Biennálé svájci pavilonjának kiállítása jelenleg a bázeli S AM kiállítótereiben tekinthető meg. Svájc képét jelentősen meghatározó infrastrukturális beruházások központi jelentőséggel bírnak az ország egységes arculatának kialakításában. A mérnöképítészet olyan tájba illesztett mesterművei találhatók az országban, mint az Albula vasútvonal…
Közös tér – Közös örökség
A magyar kormány 1998-ban hirdette meg a kulturális tárca által elindított – az értékes épületállomány megóvását, s a szellemi hagyományok tovább-örökítését célzó – Nemzeti Örökség Programot, melyet az országhatáron túl élő magyar közösségek számára is elérhetővé tett. A határon túli épített örökség megóvásának…
Mítosztól a képig – Markó Károly és kora
A mi reformkorunk felzárkózó korszak. Nyugaton ez „a világ felmérésének” ideje, ugrás a modernizációba. Tájat festeni, ott: a természetet és a bennszülötteket leigázó gyarmatosítás szemet-lelket elkápráztató gyönyörűsége. Itt, a Habsburg birodalomban, 1810-50 között ez csak gazdasági háttér nélküli friss műfaj.