A Salgótarjáni úti zsidó temető Szöveg és fotók: Klein Rudolf A zsidó temetők a talajra vetett hatalmas betűk sokaságának is tekinthetők, vagy akár az Írás; kézzel rajzolt jelek a sírok, melyek utacskák mentén sorakoznak, fákkal és bokrokkal kipontozva, és hosszú falakkal keretezve. Éppúgy, mint az Írásnak, e temetőknek is számos olvasata van, és mindegyik másfelől […]
Utóirat
Okos városok
Új kihívás a tervezés számára Szöveg: Antoine Picon Bármennyire is közhelyesnek hangzik, újabb mérföldkőhöz érkeztünk, amely határt jelent a digitális korszakon belül: kialakulóban van az ún. „okos városok” (smart cities), sőt, ezt továbbgondolva az „okos államok” (smart states) koncepciója, amelynek kapcsán korábban ismereten kihívásokkal szembesül az építészet, és ezen belül is elsősorban a digitális technikákhoz […]
„Nincs B-terv, mert nincs B bolygó”
A párizsi klímacsúcs elé Szöveg: Götz Eszter 2015. november 30. és december 11. között Párizsban kerül megrendezésre az ENSZ 21. Klímakonferenciája, a COP21. A 195 országot érintő klímacsúcs célja egy olyan globális megállapodás aláírása, amelynek betartásával sikerül visszaszorítani az éghajlatváltozást és 2°C alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést. A COP21 a legnagyobb jelentőségű klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi konferencia. […]
A jövő városa
Budapest 2050 Szöveg: Alföldi György „New York azért oly csillogó és vitális mindig, mert az emberek nap mint nap megújítják, írja Jane Jacobs (J. Jacobs, 2014). Elmondható-e ez Budapestre is? Tanulmányomban azt a kérdést járom körül, hogy milyen lesz Budapest 2050-ben, milyen módon befolyásolja a fővárosban zajló élet az épített környezet változását a múltban és […]
Az utolsó túlélők után
Holokauszt emlékhelyek Szöveg: Balogh László Levente Mára a holokauszt vitathatatlanul az emlékezetkultúra középpontjába került, és minden más, korábbi vagy későbbi történelmi katasztrófa referenciális keretévé és mércéjévé vált. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a holokauszt, mint a kollektív emlékezet tárgya, egyre elvontabbá vált, miközben eltávolodott és eloldódott azoktól a helyektől, ahol az események lezajlottak, és […]
Az emlékezés falai
A Budapesti gettó-emlékfal és a debreceni Holokauszt Emlékhely összehasonlítása Szöveg: Széplaky Gerda A fal az emlékmű-építészet egyik leggyakoribb motívuma, amely evidens módon ad helyet az emlékezés verbális és vizuális kifejeződéseinek. A fal-emlékművek gyakorta szoborszerű objektek, melyek egy üres tér közepén magasodnak, lényegük abban áll, hogy végtelenségig egyszerűsített építészeti állítássá redukálva, az architekturális térszervezés bonyolult struktúráit […]
Lakótelepsors 5 – óvatos útkeresések a 21. században
Purvciems lakótelep, Riga, Lettország, 1965–78 Szöveg és fotók: Benkő Melinda Lettországban – Lengyelországhoz, Cseh Köztársasághoz és Bulgáriához hasonlóan – a rendszerváltozást követő privatizációs folyamat számunkra ismeretlen eredményeket hozott. A volt mezőgazdasági területeken lévő földeket a háború előtti tulajdonosok örököseinek adták vissza. A lakótelepeken így kétszintű tulajdonosi struktúra alakult ki: az egyik lent, a talajon a […]
Ottomán ízek – kreatív energiák
Városrehabilitáció Isztambulban Szöveg és fotók: Baku Eszter Isztambul az elmúlt évtizedekben intenzív városfejlődés fontos esettanulmánya. Évről évre egyre több városrész újul meg, formálódik, ezáltal is tovább színesítve a nem éppen szürkeségéről ismert metropolist. A turistáktól hemzsegő történeti városrészektől távolodva egészen új arcát ismerhetjük meg a városnak. Az anatóliai oldal sokoldalú negyedének, Kuzguncuknak megújulását olyan izgalmas […]
Bölcsek köve híján
Városi véleményvezérek Szöveg: Koren Zsolt Noha hétköznapi életünk legkülönbözőbb szegmenseiben képesek vagyunk felfedezni, beazonosítani mindazokat a személyeket, akik tudásuk vagy véleményük megosztása révén befolyásolni tudják egyes döntéseinket, választásainkat, alapvetően a gazdasági, társadalomtudományi tanok foglalkoznak behatóan az úgynevezett véleményvezetők behatárolásával, motivációinak kutatásával. Kikre volt feltétlen szükség anno a Lánchíd megépítéséhez, akik szembemenve a szakértelem hiánya okozta […]
Schickedanz Albert, a Műcsarnok építője
Műcsarnok, 2015, 110 oldal Szöveg: Götz Eszter Schickedanz Albert halálának 100. évfordulójára a Műcsarnok a tervezőjéről szóló kiállítás mellé egy kétnyelvű kötetet is megjelentetett, amely az életművet elhelyezi a magyar és az európai építészettörténetben, valamint részletesen áttekinti a Műcsarnok építésének történetét. Ez első feladatot Szegő György bevezetője, a másodikat a kiállítást rendező Muladi Brigitta tanulmánya […]
Schickedanz Albert (1846–1915)
Zoboki Gábor emlékbeszéde a Fiumei úti temetőben Alkotó építészként máshogy szemléli az ember magyar művészettörténet kiemelkedő egyéniségit. Torokszorító érzés Schickedanz Albertre emlékezni a Fiumei úti sírkertben, a „magyar Père-Lachaise”-ben, hiszen a Batthyány-mauzóleum, melyet Schickedanz alig 28 évesen tervezett, az ő sírjához egészen közel áll. De nagy kortársai, Hauszmann Alajos és Ybl Miklós is itt nyugszanak. […]
Jelentés a frontról
A 2016. évi Velencei építészeti Biennálé főkurátori programja Szöveg: Alejandro Avarena A Velenei Biennálé közzétette a 2016-os kurátor, Alejandro Aravena által megfogalmazott mottót. A soron következő, Jelentés a frontról című Biennálé az építész szerepét vizsgálja az életkörülmények javításáért világszerte vívott küzdelemben – a szerk. Számos csatát kell megnyernünk, számos új frontot kell nyitnunk az épített […]