MMA Kiadó, a kutatás és intézményi kiemelt partnere és támogatója: MÉM-MDK, szerk. Jernyei Kiss János, Budapest, 2022. 534 oldal Szöveg : Szegő György Fotók: MMA Kiadó Az MMA/MÉM-MDK impozáns kötetei Magyarország barokk freskófestészetét mérik fel és nagy felbontású fotókkal dokumentálják – építészettörténeti bázison. A bő évtizednyi munka a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének „Barokk […]
Utóirat
120 éves a Magyar Építőművészet folyóirat
Utóirat mellékletünk jubileumi számához érkeztünk: idén ünnepeljük a Magyar Építőművészet folyóirat első megjelenésének 120. évfordulóját. A jeles alkalomra egy visszatekintő válogatással készültünk, az Utóirat immár 22 évfolyamot átfogó lapszámaiból gyűjtöttünk írásokat. 2022-ben, a Magyar Építőművészek Szövetsége alapításának szintén 120. évforduláóját ünnepelve, egy kötetnyi válogatást állítottunk össze a folyóirat írásaiból. A mostani válogatásunkban időrendben, évenként elevenítjük […]
A református templomépítészet elvei és egy megvalósult kőszegi példa
Szöveg: Dr. Lőrincz Zoltán Ezen tanulmány (az MMA 2022. november 29-én elhangzott előadás szerkesztette változata) nem tárgyalja a kortárs református templomépítészet egészét. A dolgozat szerzője ezt más módon már megtette1 és folyamatosan figyelemmel kíséri. Most arra keressük a választ, hogy a politikai fordulat (1989/90) után épült 138 református templom kb. 80 százaléka erőteljes historizálást mutat. […]
Csete György munkássága
Utóirat rovatunk írásai ezúttal egyetlen témát dolgoznak fel: Csete György építész munkásságát. A tanulmányok a Magyar Művészeti Akadémia által 2022. november 29-30-án rendezett konferencián hangzottak el, melynek címe ez volt: „Tulipánfák tornyán” – Konferencia Csete György építész és Csete Ildikó textilművész munkásságáról. A kétnapos konferencia 17 előadása közül az Utóirat rovatba ötöt válogattunk, további öt […]
Egy közös pályakép: Csete Ildikó és Csete György
Szöveg: Keserü Katalin Cs. Györgynek, születése 85. évfordulójára Miért jár a fejünkben ma is ez a két ember? Akiknek ritka közös fotói olyanok, mintha 100 évvel korábban készültek volna egy összetéveszthetetlenül különböző emberpárról: szigorúan szorosra fűzött ruhájú, kerekded arcú nőről (akinek haja határozott formában övezi az arcát) és egy keskenyebb, élesebb karakterű férfiről (akinek ritkuló […]
Művész-szüleim hagyatékgondozása – digitálisan
Szöveg: Csete Örs Nagy László: Elhullt bolondok nyomán Dehogy merevít meg delelés még romlatlan madár a májam gyöngy még bennem az elrendelés hogy a bolondok útját járjam amíg a vérem kereke jár a szél amíg számat csiszolja lesz a veszett ügynek bolondja békákkal tüzdelt kalap alatt lesz a májusért fölkelt beszéd ha napozik a […]
Fénytengely és világító szirom-nyelvek
Ornamentika és nemzeti formanyelvkeresés Csete György építészetében Szöveg: Baldavári Eszter A szecesszió mint mozgalom A 19. és 20. század fordulóján a historizáló építészet mellett megjelent a szecessziós mozgalom, melynek égisze alatt az egyes nemzetek a rájuk jellemző formavilággal, a művészek szabad formaalakításával igyekeztek bemutatni művészeti alkotásaikat. A nagyobb európai birodalmak a gyarmatországok népművészeti tárgyaival az […]
A motívum működése
Szöveg: Hoppál Mihály Egy közös barátunk mutatott be Csete Györgynek még az 1970-es évek elején. Élénken él emlékezetemben, hogy egy – feltehetően akkoriban készített – linómetszetével is megajándékozott, amely egy fekvő férfialakot ábrázolt. Már azért is emlékezetes maradt a kis kép, mert az alaknak hiányzott a feje. Évekig kint volt a falon, mert annyira érdekesnek találtam […]
Csete György és a protestantizmus
Szöveg: Győri L. János Magyarázatot kíván, hogyan kerül előadásom erre a konferenciára, hiszen irodalom- és művelődéstörténészként építészettel közelebbről nem foglalkozom. A Csete házaspárt az 1980-as évek elejétől ismertem, leginkább annak okán, hogy nagyobbik fiuknak, Örsnek Debrecenben rövid ideig tanára lehettem. Nem sokkal később baráti közelségbe is kerültünk, és közel negyven, kézzel írott levelet őrzök Csete […]
Az online kommunikáció szerepe a későmodern örökség társadalmi feldolgozásában
Szöveg: Zubek Károly Az elmúlt időszakban későmodern építészeti örökségünk többször vált az építészeti diskurzus központi témájává, habár többnyire ez egy-egy ház veszélybe kerülése, bontása kapcsán történt meg. Csak néhány példát említve, a budavári Országos Villamos Teherelosztó vagy épp a Diplomata ház lebontása kapcsán is felbolydult az építészet iránt érdeklődő közvélemény. Eközben a társadalom jelentős része […]
Adaptív hagyományok
Kortárs regionális építészet Székelyföldön Szöveg: Rab Enikő Sarolta Jelenleg Székelyföldön a regionális építészet a helyi természeti és épített környezethez való illeszkedésről és a falu településszövetéhez viszonyított arányosságról szól, erős kötődéssel a több száz éves faépítészeti tradícióhoz. A 21. században is változatlanul nagy hagyománya van a fa használatának, mint olyan helyi építőanyagnak, amelyből a tetőszerkezetek, belsőépítészeti […]
Ószövetség, új építészet
A modernizmus judaikus-zsidó gyökerei, 1848–2000 Szöveg: Klein Rudolf Az értekezés a képtilalomból származó anikonikus ószövetségi hagyomány modern építészetre gyakorolt hatását tárgyalja; a modernizmusnak a hagyományos görög-keresztény kulturális paradigmától való eltávolodását, azaz az épületek tektonikai ábrázolásával (oszlopok, fejezetek, architrávok stb.) való szakítást; az arisztotelészi esztétika elhagyását, és a felületek figurális díszítésénekmellőzését. A tanulmány feltételezi, hogy a […]