Egyetemi évei alatt Franciaországban és Uruguayban is tanult pár szemesztert. Diploma után Kas Oosterhuis Rotterdamba hívta, ahol holland kollégákkal fél évig a budapesti CET tervein dolgozott. Hazatérve Kis Péter Műterméhez csatlakozott, az állatkerti Nagyszikla tervezésében vett részt.
Utóirat
Építészhallgatók jövőképe
A bécsi Műegyetem 2009 óta kétévente – 2012-ben második alkalommal – hirdeti meg az UIA égisze alatt megrendezett nemzetközi diákversenyét az építészkarok, településtervezési és városfejlesztési szakok hallgatói között. A verseny célja, hogy minél szélesebb körben bevonja az oktatásba a fenntartható települések kérdéskörét.
Wekerletelep – A múlt értékei, a jövő lehetőségei
Több mint 100 év eltelt azóta, hogy a Wekerletelep megépült és reményt nyújtott az akkoriban élhetetlenül túlzsúfolt Budapestre érkező, vidéki bevándorlók számára egy emberi környezet megteremtésére. Az 1900-as években ezek a lakások tökéletesen megfeleltek egy 4-5 tagú család számára.
Nézzen jobban körül!
Csaknem negyven éve élek a Wekerletelepen. Mint építőmérnök – akkor már gyakorló tervező-szakértő szerkezettervező és építész tervező – csöppentem bele az addig csak a tanulmányokból ismert telep életébe. Egyre jobban „wekerleinek” éreztem magam, amihez ebben a zártabb környezetben több tíz év ott-lakás szükséges még ma is.
Grabowieczky Leon művészi magyar játékműhelye (1921-1938)
Az Iparművészeti Múzeum Art Deco és modernizmus – Lakásművészet Magyarországon 1920-40 című kiállítása szakít a korábbi modernizmus-képpel és a bemutatott korszak átértékelését kezdeményezi. Megkerülhetetlen a tárlat kapcsán az úgynevezett „másik modern” fogalma…
Kassa építészete a két háború között (1918–1948)
A modern építészet elfogadásának és elterjedésének előfeltételei Szlovákiában – ahogyan Csehországban is – folyamatosan alakultak ki a 19. és a 20. század fordulóján. Jelentős hatást gyakorolt ebben az irányban az önálló Csehszlovák Köztársaság megalakulása 1918-ban.
Stuttgart 21
Paul Bonatz német építész (1877-1956) életművének kimagasló alkotása a társtervezővel együtt 1911-ben elnyert pályaterv alapján felépült stuttgarti főpályaudvar. Az építkezést 1914-ben megkezdték, de az első világháború miatt a munkák félbeszakadtak és a remekmű csak 1927-ben lett kész.
Egy új szakág a fenntartható épített környezet szolgálatában
A klímaváltozás és az ökologikus építés fogalma mára hazánkban is általánosan elfogadott lehetőséggé, sőt immár divattá vált. Autóban a klímaberendezés, TV-ben a lapos LCD kijelző, épületekben pedig az „öko” nélkül egy projekt már nem is aktuális, inkább idejétmúlt. De ahogy a divat pusztán múlandó, felszínes és egyéniség nélküli felfogást tükröz, úgy itt a jó hírnek is vége.
Vágyódás az egyszerűségre
A 2012. évi Építészkongresszus1 mottója az „egyszerű építészet / egyszerűen építészet” szójáték volt. „Több-e az egyszerű építészet a minimalistánál? A mostani bizonytalan időszakban az alkotás maga is egyre értékesebb, hiszen egyre ritkább.
A fal utóélete
A Bernauer Strassét a 19. században még Berlin egyik átlagos külvárosi utcájaként ismerték. A 20. században szomorú hírnevet szerzett: Berlin kettészakított várostestének jelképe lett. Németország második világháborús veresége után a győztes hatalmak a 20-as években kialakult nagy berlini kerületek határvonalai alapján osztották fel a fővárost…
Participáció és építészet Berlinben
Milyen szintjei és formái lehetnek a participációnak? Hogyan járulhat hozzá az identitásképzéshez, és milyen pedagógiai lehetőségek rejlenek benne? A következőkben berlini példákon keresztül a használók bevonásának lehetséges módjait és formáit tekintem át…
Alternatív városmegújítási törekvések Berlinben
Ha Berlinre tekintünk, egy nyüzsgő nagyváros képe tárul elénk, melyet mára sokkal inkább az élettel teli városi terek és azok egyedi használata határoz meg, mint a kiemelkedő városépítészeti karakter vagy az építészeti teljesítmények.