Zalotay Elemér munkásságáról 2005. november 9-28. között kiállítást láthattunk a Hajós utcában, az N&n galériában. Erre a kiállításra jelentős rajz és fotóanyagot gyűjtöttek a kiállítás kurátorai már 2005-ben. Idén, amikor Zalotay Elemér 80. születésnapját ünnepeljük, a Fugában Zalotay életművének bemutatására, munkássága értékelésére…
Utóirat
Levél Zalotay Elemérhez
Nem szeretném közhellyel kezdeni, de itt mégis muszáj. Az idő gyorsvonati sebességgel rohan, pedig mintha csak tegnap lett volna, amikor először találkoztunk Szombathelyen. A Mérnök-Orvos-Pedagógus (MOP) házban néztél nagyot a szobám falára felrajzszögezett svájci autótérképre, amit nemrég hoztam haza magammal.
A szükség mint építészeti program
Az újabb kori építészet történetét árnyékként írja körül a szükség mint tervezői program. Az árnyék formája és iránya korszakonként változott, a rászorulók körülhatárolása, felismert vagy feltételezett igényei és az építészetnek aktuálisan tulajdonított illetékesség szerint, de szerepe a modernitás kultúrájában…
In Memoriam Janáky István
Minden kornak vannak kiemelkedő egyéniségei tudományban és művészetben. Többségükben már tevékeny életük során befolyásolják vagy alakítják az érdeklődő és jóra-rosszra fogékony kortársaik életét. Ebben élen jár az építészet, amelynek a társadalomra való hatását szerencsére egyre kevesebben vitatják.
Jánossy György kiállítása elé
Úgy gondolom, Jánossy Györgyöt mindenki ismeri. Ezért nem beszélek az életéről, pedig milyen kalandos élete volt! Egyetemistaként a kitelepített Műegyetemmel Németországban, végigélve a Harmadik Birodalom végnapjait, s a front elől észak felé menekülve. Amikor cigarettáért vettek vonatot, hogy elérjék a biztos menedéket, Dániát.
Ifj. Dávid Károly építész (1903–1973)
A huszadik századi magyar építészet egyik kimagasló alakjáról mutatott be kiállítást a HAP Galéria 2012. szeptember 11. és október 12. között. A tárlathoz mellékelt kiadványban jelent meg az a tanulmány, amelynek részleteivel most felidézzük a modern építészet egyik kimagasló hazai alakját. A közlés másik apropóját…
Vallomás az építészetről
Talán sehol sem volnának időszerűbbek Kotsis professzor úr óvó-intő, iránymutató gondolatai, mint itt, a Műegyetem berkeiben, ahol a jövő építész-nemzedéke készül az életre, az építészet útvesztőkben bővelkedő világában. Ezeket írta a professzor úr 1944-ben kiadott tervgyűjte- ményében: „Egyes hallgatók építészet felfogása…
A Magyar Építészeti Múzeum jelene
Édesapám nyugdíjba vonulása után, hetvenéves korában, gondos munkával összerendezte építész élete alatt nagy gonddal összegyűjtött dokumentumait és átadta a Magyar Építészeti Múzeumnak. A családban örültünk a döntésének, bár én a magam részéről nem is hallottam akkoriban, hogy van nálunk ilyen lehetőség…
Színtiszta építészet?
A JUST ARCHITECTURE? címet viselő kutatási projekt szerves részét képezi a luzerni Alkalmazott Tudományok és Művészetek Egyeteme (LUASA) CreaLabjának interdiszciplináris tematikájának (2012). A Creative Living Lab (Alkotó Létezés Laboratóriuma) olyan összefüggéseket kutat, hoz létre és fejleszt, amelyek támogatóan hatnak…
Művészek, törtetők és házastársak
Mely jutalom lehetne nagyobb egy művésznek; egy életen át a szerethető, a bőkezű és az elegáns pózában lenni, vagy a foglalkozásában a legmagasabbra jutni? Az elfogadott és tétova válasz az, hogy a két viselkedés összeegyeztethető, hogy nem létezik ilyen elkülönítés, pontosabban szólva vannak olyan emberek, akik etikus viselkedésükben…
A város átalakítása 1992-2012
Szlovénia 1991-ben bekövetkezett függetlenné válásával a politikai viszonyok visszavonhatatlanul megváltoztak. Mindez rövid időn belül hatással volt az építészetre és a városfejlődésre. Az építészek, akik eddig hatalmas irodákban, együtt dolgoztak, most saját műhelyeket alapítottak. A legbecsvágyóbbak új építészeti nyelvet próbáltak keresni…
Szabadka urbanisztikája és építészete
Szabadka a Magyar Királyság harmadik legnagyobb városa volt az első világháború előtt. Fokozatos fejlődés hozta létre századfordulós virágzását, harmonikus városközpontját a magyar szecessziós középületekkel. Közvetlenül az első világháború után az új Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban is harmadik volt még Belgrád és Zágráb után…