Nemes ambicziók, szép ideák

A MÉSZ első évtizede Szöveg: Moravánszky Ákos Az 1902-es év, a Magyar Építőművészek Szövetsége megalakulásának éve, a boldog békeidőknek nevezett 1867 és 1914 közötti majd félévszázados időszak közepére esik. Az építészek, akiknek jelentős részük volt Budapest világvárossá válásában, szövetséget alapítottak. Az új egyesület alakuló közgyűlését mintegy 50 építész részvételével 1902. június 8-án a Műcsarnok tanácstermében […]

A MÉSZ története 1902-1948 között

A Magyar Építőművészek Szövetségének működési keretei Szöveg: Baku Eszter, Csernus Éva A MÉSZ szervezeti felépítésének fő pilléreit egészen a második világháborút követő időszakig az igazgatóság, a bizottságok és a fegyelmi tanács jelentették. Ezek összehangolt munkája képezte azt a szilárd alapot, amely lehetővé tette mind a művészeti/kulturális, mind pedig az érdekképviselet terén az újabb és újabb […]

Különutas magyar szocreál

Egy láthatatlan történet Szöveg: Sylvester Ádám A háború utáni rengeteg építési feladat nagy állami építészirodákat igényelt. A fiatalok nagy része még nem volt ellenséges érzelmű ezzel szemben, az építés nagyon fontos faktor lett, a politika is kiemelt szerepbe helyezte, a ún. haladó értelmiség egyik terepe lett. A magántervezés teljesen megszűnt, de a nagy irodákban igazán […]

Az „angliás” magyar építészek

Goldfinger Ernő és a MÉSZ együttműködése Szöveg: Mészáros Ábel A Goldfinger-ösztöndíj kivételes epizódja volt a Kádár-kori magyar építészeti életnek. Goldfinger Ernő a háború után, 1946-ban Pierre Vago magyar származású francia építésszel együtt kezdeményezte az UIA – az Építészek Nemzetközi Egyesülése – megalapítását, ami létrejötte után azonnal első szervezőtitkárává választotta. Sorra épültek meg egyre jelentősebb alkotásai, […]

Nimbusz és identitás

Az Iparterv tevékenységének recepciója a korai Kádár-korszakban Szöveg: Haba Péter Az 1956 utáni magyar építészet általános szakmai és társadalmi recepciójának alakulásában különös módon egy olyan szakterület játszott rendkívül jelentős szerepet, amely csak ritkán kerül a szélesebb körű érdeklődés középpontjába. Az ipari beruházások tervezésével foglalkozó szakmai szegmenst ugyanis a bonyolult mérnöki szerkezetek és gyártástechnológiai rendszerek dominanciája, […]

Mesteriskola 1953–2023

Szöveg: Golda János A Mesteriskola hét évtizedes működése a kortárs jelen és a kanonizált múlt közötti szürke zónába esik, még nem része a hivatalos történetnek, de már alig emlékezünk rá. 1970 óta a XVI. ciklus végez 2022 nyarán, az ötvenes évek három kurzusával együtt ez már hét kemény évtized. Több mint hatszáz, Mesteriskolát végzett építész, […]

Utólagos főhajtás

Posztumusz Ybl-díj Szöveg: Winkler Barnabás 2010-ben Winkler Barnabás építész kezdeményezésére a Magyar Építőművészek Szövetsége posztumusz Ybl-díjjal ismerte el 17 magyar építész életművét. Az Ybl Miklós építőművészeti díjat a Minisztertanács 1953. november 6-i határozatával hívta életre az állami művészeti díjak sorában. A díjakkal kapcsolatos szabályok az eltelt évtizedek alatt számtalanszor módosultak. Eleinte több fokozatban, szinte évente […]

120 év az építészet szolgálatában

Magyar Építőművészek Szövetsége A MÉSZ elnökei 1902–1904 Hauszmann Alajos 1904–1906 Quittner Zsigmond 1906–1909 Pecz Samu 1909–1910 Palóczy Antal 1910–1912 Lechner Ödön 1912–1915 dr. Neuschloss Kornél 1915–1917 Spiegel Frigyes 1932–1934 toronyi Fellner Sándor 1934–1937 Vidor Emil 1937–1939 toronyi Fellner Sándor 1939–1942 Jánszky Béla 1942–1944 Horváth Antal 1951–1953 Kardos György 1953–1955 Tabéry Iván 1955–1964 Major Máté 1964–1968 […]

Szép új világ

A szén-vas-üveg város: Salgótarján Szöveg: Dévényi Tamás 1945-ig Salgótarján meg egy alig-város, országos jelentőségű iparral. Az új rendszer a polgári hátterű klasszikus városban ellenséget látott, és 1950-ben lépett is: az új politikai irányt megtestesítő Salgótarján lett a megyeszékhely, és a következő évtizedekben számos értékes modernista épület is született itt. Ma a szocialista nagyipar és a […]

A balatoni szállodaépítészet későmodern öröksége

Értékelés a nosztalgián túl Szöveg: Böröndy Júlia Az 1956-os forradalmat követő enyhülésekkel Magyarország, és vele együtt a Balaton idegenforgalma is fellendülhetett. A növekvő nyaralótömeg igényeire egyértelmű válasz volt a férőhely-kapacitás bővítése, ami magával vonta új szállodák építését is. Az akkoriban korszerűnek számító épületekkel szemben ma már számos kritikát fogalmaznak meg, nem aratnak egyöntetű tetszést sem […]

Egy korszak keresztmetszete

Kiállítás és könyvbemutató a kockaházról Építészek Háza, 2021. 12. 03 – 2022. 01. 05. Szöveg: Harlov-Csortán Melinda A Térformák – Társadalomformák kutatóműhely immár negyedik alkalommal rendez kiállítást a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában. Ezek a kiállítások mindig egy új, több szereplős kutatási projekt eredményein alapulnak, és egy tanulmánykötetben is publikálásra kerülnek. Korábbi kiállítások témái voltak például […]

Mintaszerű kutatás

Haba Péter Opus Mirabile-elismerése Szöveg: Lővei Pál A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottsága 1995-ben alapította a mindig az előző év legjobb művészettörténeti publikációinak díjazására szolgáló Opus Mirabile-elismerést. A bizottság eleinte két, jó ideje már három kategóriában értékeli, majd az Akadémia székházában ünnepi összejövetelen a bizottság egy-egy tagja méltatja a legkiválóbb műveket. A sorban huszonhatodik […]