120 éve hunyt el Steindl Imre
Megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, 08. 31.
Steindl Imre, az Országház tervezője sírjánál tartottak megemlékezést halálának 120. évfordulóján, szerdán a Fiumei úti sírkertben, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében. Steindl Imre (1839–1902) Ybl Miklós és Schulek Frigyes mellett a romantikus életszemléletből fakadó historizmus legjelentősebb magyar építésze. Legismertebb műve a két évtizedig készült Országház, amely méreteivel az ezeréves, ereje teljében lévő Magyarországot kívánta szimbolizálni.
Steindl Imre 1839. október 29-én született Pesten. Műegyetemi diplomájának megszerzése után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult tovább. Korának legjobb építésztanáránál, Schmidt Frigyesnél, a bécsi Stephansdom átépítőjénél és a bécsi Városháza építészénél tanult, itt sajátatotta el azt a stíluseszményt, amely egész pályáját meghatározta. Franciaországi tanulmányútja után hazatért Magyarországra, és hamarosan a Műegyetemen kezdett oktatni középkori építészettörténet. Ezen a poszton egészen haláláig dolgozott.
Bérházak és vidéki kastélyok tervezése után első közismert munkája a pesti Új Városháza (1875) épülete volt. Neogótikus stílusban tervezte, és már javában folyt az építkezés, amikor a főváros utasítást adott a palota reneszánsz stílusban való áttervezésére. Steindl menet közben, hallatlan rutinnal igazította át a terveket. Ebben az időben építették fel tervei szerint a budai Kereskedelmi és Iparbankot, a Margit híd hídfőházait és elismerést kapott a berlini parlament tervpályázatán.
Éveken át járta tanítványaival az országot és felmérte a műemlékeket, ötszáz rajzzal illusztrálva. Így szerzett tapasztalatai megalapozták kiemelkedően gazdag restaurátori tevékenységét. Részt vett a Műemlékek Országos Bizottságának munkájában, és tagja volt a Mátyás-templom építőtestületének. 1877-ben elkészítette a kassai gótikus székesegyház helyreállításának terveit. Húsz év munkájával, restaurátori tevékenységének koronájaként készült el a dóm. Következő jelentős alkotása a Budáról Pestre helyezett Műegyetem neoreneszánsz, belül is nagyon tetszetős kétemeletes épülete volt a Múzeum körúton. Építészetét Európa-szerte ismerték és elismerték. Díjakat kapott a bécsi és a párizsi világkiállításon, elnyerte a francia akadémia érmét, itthon pedig a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.
1883. február 1-jei határidővel nemzetközi tervpályázatot írtak ki az új Parlament épületének tervezésére. A tizenkilenc pályázó között volt Hauszmann Alajos, Schickedanz Albert és Otto Wagner is. Steindl terve negyedmagával megosztott első díjat kapott. A kivitelezésre újbóli és módosított tervezési elveket állapítottak meg, és a végleges tervek ezek szerinti elkészítésével őt bízták meg. 1885-ben helyezték le az alapkövet, ezután 19 évig tartott az építkezés. A Parlament Steindl elképzelésében gótikus stílusban fogant,A 235 méter hosszan elnyúló épületben északon a főrendek tanácsterme, délen a képviselőházi ülésterem van, középen a kupola az egyesítő alkotmányt és az egységes törvényhozást szimbolizálja, miként a Szent Korona az állam rendjeinek szabadságát. 1900-ban az építész Pro Litteris et Artibus-díjban részesült. Ekkor már tagja volt a brit és a magyar akadémiának is. Fő művének felavatását már nem érhette meg: 1902 augusztus végén elhunyt.