Magyar Állami Operaház és Erkel Színház Műhelyháza és Próbacentruma, Budapest

Építész: Marosi Miklós
Szöveg: Götz Eszter
Fotók: Bujnovszky Tamás

Az 1884-ben megnyitott Operaház régóta keresett megfelelő helyet azoknak a funkcióknak a végleges elhelyezésére, amelyeket az Andrássy úti, Ybl tervezte műemléképület nem tudott befogadni. Elsősorban próbaszínpadra, díszlet- és jelmezkészítő műhelyekre, illetve a korábbi az operaelőadások színpadképeinek és jelmezeinek raktározását megoldó terekre volt szükség. Több javaslat után a Kőbánya kapujában 2009 óta elhagyottan álló MÁV üzemi terület bizonyult minden szempontból jó megoldásnak.
Az Északi Járműjavító a Magyar Államvasutak legnagyobb műszaki bázisa volt, az 1870-es évektől vasúti kocsikat gyártott, majd szervizelt. Az 1886-ban elkészült, 20 000 négyzetméteres Eiffel-csarnok a szegecselt acélszerkezeti megoldásról kapta a nevét, ami Eiffel munkásságával lett általános Európában. 214 méteres hosszú és 96 méter széles, öt hosszhajóra osztott bazilikális tömbjével ez Magyarország legnagyobb méretű ipari műemléke. Háromrészes középső hajóját nyeregtető fedi a gerincen végigfutó üveg felülvilágítóval, az alacsonyabb oldalhajók félnyeregtetővel kapcsolódnak hozzá. A több, mint két hektárnyi egybefüggő csarnokteret nagy fesztávú rácsos acéltartó-rendszer támasztja alá.
Az Eiffel-csarnok tágas tereihez a program is rendkívül összetett volt: három előadótermet, műhelyeket, raktárakat, öltözőket, próbahelyiségeket, pihenő és étkező egységeket kellett benne elhelyezni. A Műhelyháznak ezt a kétarcúságát a tervező biztos kézzel vezette végig, annak tudatában, hogy az Operaház megnyitása óta a legjelentősebb lépést teszi meg ezzel az építkezéssel: hosszú idő után végre hozzájut egy bemutatókra is alkalmas előadóteremhez, egy zenekari próbateremhez és egy kisebb kamarateremhez; ezen kívül mindazt a színháztörténeti jelentőségű kincset, ami több mint egy évszázad alatt felhalmozódott – díszletek, jelmezek, kellékek –, most végre a saját területén, biztonságos és hozzáférhető rendszerben tudja elhelyezni.

Vezető építész: Marosi Miklós
Építészek: Ács István, Pernesz Ágnes, Rabie Anisz, Hódosi Dániel, Dányádi Áron, Süveges Adél, Weimper Viktória, Csízy László, Kelemen Bálint, Petri Dávid
Statika: Váczi Péter
Gépészet: Szakál Szilárd
Erősáram: Máramarosi András
Gyengeáram: Ritzl András
Belsőépítészet: Szenes István – Szenes Design Kft.
Tájépítészet: Potyondy Flóra – Park Terv Stúdio Kft.
Közlekedés: Rhorer Ádám – Közlekedés Kft.
Akusztika: Dr Huszty Csaba – Entel Kft.
Speciális technológiai rendszerek: Balogh Géza – Interton Kft.
Színházgépészet: Schramm Péter – Animative Kft.
Épületszerkezetek: Dr. Becker Gábor, Dr Kakassy László – BME Épületszerkezettani   Tanszék
Tűzvédelem: Dr Takács Lajos – BME Épületszerkezettani Tanszék
Közmű: Bíró Attila – KÉSZ Tervező Kft.