Vásárcsarnok, Pécs

Építész: Getto Tamás, Sztranyák Gergely
Szöveg: Kiss Tamás
Fotók: Greypixel

A nyár közepétől új vásárcsarnokkal büszkélkedhet Pécs. Az új épület elődjének szinte tőszomszédságában épült fel, markáns építészeti jelet alkotva a város jellegzetesen eltérő urbanisztikai területeinek határán. Az épülettől északra helyezkedik el a történelmi belváros, a Mecsek lábaira lassan felkúszó távolabbi utcáival, déli irányba pedig a régi és új Kertváros fekszik. A karakterében eltérő tágabb környezet mellett a szűkebb környék forgalmas közlekedési csomópont. A város déli irányból érkező, egyik legfőbb többsávos autóútja halad el a terület mellett, annak szükségszerű, tekergőző, sivár felhajtóival és folyton nyüzsgő járműveivel.
A 20. század elején szárnyait bontogató modernizmus tiszta geometrikus kompozíciós elveit követő, fehér színű, összetett épülettömeg e bonyolult településszerkezeti szituációra reagál. Északról az itt kialakított tér és szabadtéri piac irányába a csaknem teljes hosszában üvegezett homlokzat nyitottságot mutat. A beltéri árusítóhelyeket magába foglaló hosszanti kubus határozott vonása déli irányba néhány egyszerű térgeometriai elem komponálásából nyert, nyílásokkal alig áttört, belső udvaros épületrésszé simul. Grandiózus léptékének fokozatos változása egyfajta formai lecsendesedéssel ellenpontozza a forgalmas úthálózat és az emelkedő felüljárók zajos forgatagát. Az elzárkózás ugyanakkor egy udvarias hátat fordítás is: a nyugati épületsarok íves, puha lezárása, a parkolóudvar kerítésfalának a csatlakozó épületrészek közötti hasítékai érzékeny geometriai gesztusokról árulkodnak.
A terület egy érdekes építészeti eleme a szabadtéri piactér mellett, a Zólyom és Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán álló – láthatóan korábban zárt beépítésben álló – mára árván maradt, 20. század elején épült társasház. Az épület a tér múltjának beszédes tanúja, történetét kérdezés nélkül bizonyosan így kezdené: „még szerencsésen itt maradhattam….” Ugyanakkor a régi és a kortárs kölcsönhatása sem marad el. A vásárcsarnok északi üvegfalán felsejlik a bérház képmásának elmosódott tükörképe, amely alá a beltéri diffúz fények derengésében a térben sorakozó könnyed, íves szerkezeti rendszer vetül, izgalmas montázzsá összegződve az üveg síkján.
A belső funkciók észak felől dél irányába fokozatosan alakulnak át a vásárlói területekből a termelők és kisboltok kiszolgálását biztosító üzemi résszé. Az épület főhajójában a hossztengelyre merőleges sorokban egyedileg tervezett árusító asztalokat sorakoztattak fel, egyedi áramvételezési lehetőségek biztosításával. A délről kapcsolódó épülettömegbe termékek szerinti elosztásában két eltérő jellegű árusító blokk található. Ezek a blokkok megjelenésükben homogén antracitszürke tónusúak, a tágas csarnok törtfehér világával szemben. Az árusítás itt nagyobb részben a „főhajóra” merőleges vásárlói folyosók mellé sorolódó üzletekből és kifőzdékből történik, az üzletek mögött fut a zavartalan árufeltöltést biztosító szervizfolyosó. Egy kisebb területen a korábbiaktól valamivel alacsonyabb igényeket kiszolgáló, sakktáblaszerűen elhelyezett, bódészerű árusító pavilonok találhatók. Valamennyi árusítóegység egységes grafikai megjelenéssel és cégérrel rendelkezik, amely jól illeszkedik az épület letisztult megjelenéséhez.

Építészet, belsőépítészet: Getto Tamás, Sztranyák Gergely
Építész munkatársak: Pálfy Barnabás, Vári Mihály, Tóth Kata
Tájépítészet: Mohácsi Sándor, Tóth Réka
Statika: Nagy László, Duga Marcell
Épületszerkezet: Perényi László Mihály, Kovács Krisztián
Gépészet: Rolich Zsolt
Erősáram: Mándity Miklós, Hegyi Zoltán
Gyengeáram: Gungl Péter, Gazdag Balázs
Tűzvédelem: Lengyelfi László, Sallai Csaba
Külső közmű: Nagy Gábor, Jakab Ferenc
Út: Nagy Gábor, Kiss Balázs
Akadálymentesítés: Rózsa Sára
Grafika: Csibi Anett
Kivitelező: B Build & Trade Kft