Rákóczi kastély helyreállítása, Borsi

Építészek: Pásztor Péter, Wittinger Zoltán
Szöveg és fotók: Sebestyén József

Sátoraljaújhely közelében, a szlovákiai Borsiban álló Zeleméry-Rákóczi kastély az 1560-as évektől kezdődően épült, és hosszú története során sok tulajdonost szolgált. Leghíresebb – de csak rövid ideig ott élő – lakója, II. Rákóczi Ferenc fejedelem ebben a kastélyban született 1676 tavaszán. A 2000-ben megkezdődött átfogó felújítás előtt igen romos állapotban volt, majd Pásztor Péter és Wittinger Zoltán építészek tervei nyomán 2021 nyarán újjászületve, egy történeti kiállítással a falai között megnyílt a látogatók előtt.

Az épületegyüttes története az 1930-as évek végétől újra összefonódott a magyar műemlékvédelem történetével. Legutóbbi helyreállítási terveinek elkészítését előbb a magyarországi – egykori – Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, valamint a kassai Atelier Drahovsky és a Pásztor Építész Iroda közösen végezte, majd Pásztor Péter és Wittinger Zoltán vitték végig a hosszúra nyúlt beruházási folyamatot. A szlovákiai műemlékvédelmi hatóságok kiemelt ügyként kezelték a nemzetközi együttműködésben folyó munkákat és a jogszabályok keretein belül minden lehetséges módon támogatták a kutatási, tervezési és kivitelezési folyamatokat. A hosszasan – bár régészetileg nem teljesen feltárt – megkutatott, de ugyanakkor jól átgondolt tervek alapján, igényesen helyreállított épület külsejében tükrözi múltját. Leolvashatók az egyes építési szakaszok jegyei, az eltérő kőkeretes nyílások, a vakolt felületek gondos kiképzése, restaurátori megmunkálása. Miként az elmúlt évszázadokban romosodó, illetve el is pusztult épületrészek vegyes módon, nagyobb részt teljes, míg kisebb részében romként konzerválva, egyfajta „kompozit műemlékként” való helyreállítása mutatja, a kortárs építészeti formákkal alakított szárnyakat jól beillesztve a történeti miliőbe.

Egy hitelesen és igényesen helyreállított történeti épület jelenünket gazdagítja az érzékelhetővé tett múlttal, míg a benne megteremtett látvány a jövőjét, a jövőnket előlegezheti meg. Azt, amit csak remélhetünk Borsi esetében, hogy ettől fogva jóval hosszabb ideig marad fenn ez az állapot és a méltó használat, mint amennyi amennyi az éppenhogy csak kiteljesedett reneszánsz várkastélynak a 17. század folyamán megadatott. Remélhetjük, hogy lesz lehetősége és igénye a helyi, környékbeli és távolabb élő közösségeknek, ahogyan majd az utánuk jövőknek is, hogy a fenntartásért, a tovább éltetésért képesek legyenek tenni.

Építészek: Wittinger Zoltán – NÖF; Pásztor Péter
Belsőépítészet: Wittinger Zoltán, Pásztor Péter, Lukáš Sečka, Daniel Capek, Marek Turošík
Tájépítészet: Szabadics Anita, Németh Zita – NÖF
Statika: Ján Kanócz, Gustáv Čop
Gépészet: Martin Tiller, Ladislav Majerník, Michal Kövér
Épületvillamosság: Gabriel Galeštok
Konyhatechnológia: Štefan Labanc
Tűzvédelem: Petr Čížek
Útterv: Vladimír Vydra
Kiállítás: MOME, Budapest
Építészeti kutatás: Krcho János
Régészet: Peter Tajkov, Balogh Árpád
Restaurátori kutatás: Peter Gomboš, Jozef Porubovič – VILLARD, Pozsony
Beruházó: II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet, Borsi
Kivitelezés: ÉPSZER, Sárospatak
Restaurátori munkák: VILLARD, Pozsony