Kor-rétegek
Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium bővítése, Sopron
Építész: Józsa Dávid
Szöveg: Kiss Tamás
Fotók: Danyi Balázs
A soproni belvárosban lévő Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium épületegyüttese átfogó felújításon esett át. Az átalakítások során a meglévő alapterület bővítésére, az egyes funkciók zónaszerű racionalizálására, gépészeti korszerűsítésre és akadálymentesítésre, a homlokzatok felújítására, illetve ezekkel összhangban a műemléki értékek megóvására került sor. A barokk kori zárda és neogótikus templom melletti, Orsolya téri épületrészben most több jelentős változás is történt. Az eddig szinte kihasználatlan belső udvarokat az emelet magasságában lefedték, így azok földszintjén tornaterem jött létre, illetve a meglévő aula jelentősen bővült, az első szint magasságában pedig közösségi használatú udvarok létesültek. Az épületrész földszintjének funkcionális rendje a tervezés közben fokozatosan alakult ki: itt kaptak helyet a sporttal, testnevelés órákkal kapcsolatos tornaszobák és kiszolgáló helyiségek. A tervezéssel párhuzamosan zajló helyszíni feltárási munkák jótékonyan segítették az alaprajzi struktúra kialakulását: az Orsolya téri bejárat közelében egy-egy neogótikus vállkő került elő, amelyek egyértelműsítették a bejárat felőli egykori fő közlekedési útvonalat, előrevetítve a régi-új bejárati tengelyt az új, bővített földszinti aula irányába. Az alapterületi bővítés igényét a padlástér beépítése tette lehetővé. A ráépítés mértéktartó: a várfal felőli régi homlokzatnak az új is szerves része lett, és időbeli folytonosságról árulkodik. Az Orsolya térről a tervező által tudatosan kezelt rálátási adottságok jótékonyan elrejtik az új részeket. A térről a ráépítés és a „bajuszos” keretezésű új-gót ablaktengelyeknek az új tetőtéri ablakokhoz felforduló, jelzés értékű ritmusa már nem is érzékelhető.
Szövevényes terület az épületegyüttes zöldben gazdag udvara, amelyet az összekötő folyosó vág ketté. A különböző magasságú udvarszintek, tereplépcsők izgalmas barangolás lehetőségét kínálják. A sportudvarként használható mélyudvar és a magasabban fekvő zárdakert között ismét egy régi építési periódus állt helyre.
Építtető: Győri Egyházmegye, Dr. Veres András megyéspüspök, Dr. Kovács András iskolaigazgató
Generáltervező: Archi.doc Építésziroda Kft.
Felelős tervező: Józsa Dávid
Belsőépítészet: Józsa Dávid
Építész: Erdei Attila
Építész munkatársak: Pamuk Lilla, Takács Norbert, Lukács Dorottya
Tartószerkezet: Varga László, Bátki Károly, Domonkos Gergely, Kovács Péter
Tűzvédelem: Böröcz István
Épületgépészet: Schöll Norbert, Mottl Tamás
Épületvillamosság: Szalmási Vilmos
Akusztika: Józsa Gusztáv
Környezeti rehabilitáció: Horváthné Korinek Judit
Konyhatechnológia: Kauser Tibor