Károlyi-kastély rekonstrukciója, Fehérvárcsurgó

Építész: Kralovánszky Réka
Szöveg: Dragon Zoltán
Fotók: Angelica Károlyi, Fekete Ágnes

A köztudatban a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély elsőrangú étteremmel ellátott szállodaként, illetve a hatalmas, arborétumszerű park egyik elemeként van jelen. Ám a kastély egyben a frankofón kultúra egyik hazai székhelye is, az egykori istállóépület felújításával és átépítésével pedig már a modern igényeknek megfelelő interaktív kiállítóhely.

Amikor Károlyi László gróf betegsége miatt visszavonult fóti kastélyába, a füzérradványi kastély gazdátlanná és elhagyatottá vált. A megoldást Károlyi István felesége, Windischgrätz Mária Magdolna vetette fel: működtessék luxus kastélyszállóként az épületet. Az ifjú gróf megfogadta a tanácsot. A szobák számát úgy növelte meg, hogy a kastélyparkban álló gazdasági épületeket szállásépületekké alakította, illetve újakat is emelt népies stílusban. A szállodában megfordult a kor számos híressége, ám a kastély nem csupán pihenést nyújtott a vendégeknek: a grófi család új bútorokat is rendelt, a karosszékek, fotelek, asztalok mellé könyvespolcokat is, a térben elhelyezett képzőművészeti tárgyak pedig fokozták a kulturális elmélyülést. Pár évvel később, a közeledő front miatt mind a tulajdonosok, mind a vendégek elhagyták a kastélyt, berendezésétől a környékbeliek megfosztották – kivéve azokat, melyek a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjteménybe kerültek, ahol jelenleg kiállítási tárgyként a papi dolgozó enteriőrjét gazdagítják.

A Károlyi család (francia kötődésük miatt is) a francia mintát és a füzérradványi hagyományt honosította meg Fehérvárcsurgón – jogilag összetett módon, mivel a kastély a Magyar Állam tulajdonát képezi, vagyonkezelője a Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt., hasznosítója pedig a Károlyi József Alapítvány, mellyel a vagyonkezelő az állami tulajdonos hozzájárulásával hosszú távú partnerséget alakított ki a kastély fenntartására. A Károlyi József Alapítványt a Párizsban élő Károlyi család hozta létre 1994-ben, majd az Alapítvány nyílt pályázaton nyerte el a Károlyi-kastély hasznosító jogát, így a kastély kulturális és turisztikai üzemeltetését. Az Alapítvány két nagyobb (a Fejtő Ferenc és a Vajay Szabolcs könyvgyűjteményt), illetve két kisebb könyvtárat gondoz, melyeknek gyűjtőköre felöleli a történelemtudományt, a politikatudományt, a szociológiát, a családtörténetet, a heraldikát, illetve kisebb részben a teológiát. A kutatóhely másik jelentőségét az adja, hogy a magyarországi a frankofón kutatóhelyek egyike. A kastély turisztikai és kulturális funkciói összefonódnak: a kastély reprezentatív, részben rekonstruált terei vezetéssel bejárhatók, a játszóház/foglalkoztató a főlépcsőház mellett kapott helyet. A családtörténetet felölelő kiállítási, ismeretterjesztő funkciót viszont a főépületről gondosan leválasztották, és az egykori istállóépületben kialakított látogatóközpontban helyezték el.

Építész: Kralovánszky Réka – Szakra Stúdió Kft.
Tartószerkezet: Kamarás Ferenc – Kamarás.o.k.Bt.
Épületgépészet: Kalmár József – Piraton Komplex Kft.
Erősáram: Kovácsné Homonnai Zsuzsanna† – InterHázTech Bt.
Gyengeáram: Kovács Péter – InterHázTech Bt.
Belsőépítészet: Angyal-Tattay Enikő
Történeti enteriőr: Igaz Rita