A majki kamalduli remeteség konventépületének helyreállítása

Építészek: Szabó Gábor, Tornai Endre
Szöveg: Lővei Pál
Fotók: Zsitva Tibor

A majki kamalduli remeteség épületegyüttese, ahol még ma is áll a foresteria, azaz az erdei kolostor – a templomból legalább a torony a sekrestyével –, valamennyi cellaház a kerítésekkel és kertekkel, valamint sok elem megmaradt a természeti környezetből, Magyarországon és a szomszédos országokban páratlan barokk műemlék. A Bécs melletti Kahlenbergen emelt anyakolostornak ma már csak csekély maradványai állnak, ahogy a ma Burgenlandba eső Lánzséron (Landsee) is alig maradt valami.
A remetemozgalmak 11. századi megreformálása két új szerzetesrendet is életre hívott, a francia eredetű karthauziakat és az itáliai kamalduliakat. A szigorú aszkézisben élő, jórészt a beszédről is lemondó remeteközösségek építészeti környezetének egységes képét a karthauziak dolgozták ki. A templomot körülvevő cellaházaiknak a külvilágtól magas kerítéssel elválasztott együttesét a középkor végén átvették a kamalduliak is, hogy az újkorban már ebben a formában építsék ki saját kolostoraikat. Magyarországon a rend csak a 17. század végén, 18. század elején telepedett meg, először a Nyitra megyei Zobor hegyen, majd Lánzséron. Megkapták a Dunajec melletti lehnici karthauzi kolostor középkori épületegyüttesét is, hogy utoljára, 1733-ban létre jöjjön a negyedik kamalduli telep is, az Oroszlány közelében fekvő Majkon, az Eszterházy család grófi ágának alapításaként. 1770 tájára már a templom, a 17 cellaház és a konventépület, a foresteria berendezései is nagyjából elkészültek, bár a rendi hagyományoknak megfelelően eredetileg három „utca” mentén tervezett négy cellasor egyike nem épült meg.

Vezető tervezők: Szabó Gábor, Tornai Endre
Építész munkatársak: Csányi István, Ellmann Tamás, Kerényi Dénes, Rédly László, Dr. Szabó Miklósné, Végső Gergely –Tér-Team Mérnök Kft.
Projektvezető: Dobó Ágota, Nagy Andrea – Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ
Projektmenedzser: Dienes Péter – Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ
Generálkivitelező: SZ-L BAU Kft.
Festőrestaurátori kutatás: Lángi József, Pintér Attila
Helyszíni építészettörténeti kutatás: Rácz Mikós – Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ
Restaurálási tenderterv, restaurátor szakértő: Szentkirályi Miklós – PARLER Építész és Restaurátorművész Kft.
Falkép-restaurálás: Boromisza Péter, Fabó Éva, Gyarmati András, Heitler András, Nemessányi Klára, Szatmári Péter – Kép-Térkép Bt.
Papírrestaurálás: Lente Zsuzsanna
Fémrestaurálás: Döbröntei-Dávid Szilvia, Pogány Judit – Decolux Kft.
Kőrestaurálás: Varga Zoltán Zsolt – St.Art 97. Bt.
Szobormásolatok: Baráz Tamás – Csepel B. Kft.
Farestaurálás: Marjai Zoltán – Ars Longa Bt.
Nepomuki Szent János-oltár restaurálása: Győri Lajos, Maszelka János, Papp Kinga

„A hallgatás ereje” történeti kiállítás, történeti enteriőrök kurátorai: Sárossy Péter, Dr. Várkonyi Gábor – Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ
Kiállítási terv: Studium Design Kft.
Kiállítás kivitelezés: FormiConcept Kft.