Részletek a Zoboki-Demeter és Társak Építésziroda értékelésből kizárt pályázatából

Terv: Zoboki-Demeter és Társak Építésziroda

A Liget projekt, Budapestnek a Millennium óta legnagyobb kulturális fejlesztése – éppen ugyanott – számos szakmai felületen, politikai célokból is felerősített ütközetté lett. A tervek és – a pályázatok nyilvánossága után – késéssel megjelent ellentervek a világkiállításhoz hasonló „senki sem lesz nyertes” szituációt hozhatnak. Zoboki Gábor arra vállalkozott, hogy az Andrássy Negyed terv, a Liget Budapest Projekt és Vár kialakítását célzó Nemzeti Hauszmann Terv logikusan és turisztikai szempontból topográfiai sorolásként összefüggésbe hozható gondolatát egy eleve kizárásra számító, provokatív alternatív pályatervben tegye közzé. Budapest értekeinek megőrzése szempontjából is méltányolható indoklásából idézünk: „A város maga a múzeum, középületeivel, épületegyütteseivel, parkjaival és köztereivel. Az Andrássy út tengelyén, a Budai Várban és az Iparművészeti Múzeum környékén a magyar építészet öröksége szempontjából kiemelkedő értékek állnak kihasználatlanul, méltatlan műszaki állapotban…” – Sz. Gy.

„A város legkiemeltebb útvonalain és negyedeiben alulhasznosított vagy pusztuló műemlék-épületekben található Budapest múzeumi együttese, amely minimális új építésekkel nagyvonalúan helyreállítható és összefüggő hálózattá fejleszthető. A múzeumok kulcsfontosságú célpontjai a városi turizmusnak – meghatározzák a város imázsát. A múzeumok egyben orientációs pontok, megkönnyítik az eligazodást. A Budai Várból a Lánchídon átvezető gyalogsétán érintve a Bazilikát, az Andrássy úton a Hősök teréig megkaphatjuk Budapest építészettörténeti és képzőművészeti esszenciáját. A világörökségi városrészek adják Budapest legintenzívebb turisztikai sétáját. Ez az a városi szövet, amely a millenniumi évekre épült meg az ország máig legjelentősebb középületeinek sorával, melyeknek helyreállításával régóta adósok vagyunk az utókornak. (…) A nagyvárosok − mint Budapest − a jövőben tovább nőnek, ezáltal a belvárosi zöld területek felértékelődnek. A Városliget a világ első közadakozásból épült városi közparkja, ezért ezt a tradíciót meg kell tartani, mint a város egyik legfőbb rekreációs területét. (…)
A Szent György tér a „Magyar Akropolisz”, a magyar történelem és nemzettudat kitüntetett esszenciális helye, ezt köszönheti magaslati elhelyezkedésének, jó láthatóságának és panorámájának, valamint történelmi-politikai szerepének. (…)
Kétségtelen, hogy a palotabeli Magyar Nemzeti Galéria sokat profitált a helyből, a Hauszmann-féle történelmi épületből, a kupola vonzásából és az egyedülálló kilátásból. Ezeket az erényeket a magyar nemzet legfőbb képzőművészeti gyűjteményének elhelyezésekor meg kell őrizni. A tér nyugati oldalának építészeti lezárásával a tér visszakapja 20. századi eleji arányait, az új épület, mint Magyar Nemzeti Galéria pedig katalizátorként működhet a Vár revitalizálásában, melyhez szükséges az új múzeumi épület és a hozzá tartozó egyéb funkcionális erők összjátéka. (…) A nemzetközi és magyar képzőművészeti műtárgy-együttest önálló épületekben és gyűjteményekben javasoljuk megtartani a továbbiakban is. Így a Szépművészeti Múzeum a nemzetközi anyagot, míg a Várban épülő Magyar Nemzeti Galéria az 1000 éves Magyarország művészetét mutatja be napjainkig. A Magyar Nemzeti Galéria turisztikai vonzerejét növeljük, ha a teljes Csontváry életművet − mint a legnagyobb magyar festő hagyatékát −, a barokk szárnyas oltárokat és egy közönségvonzó időszaki kiállítást (utazó kiállítás, grafikai vagy fotó tárlatot) önálló pavilonban mutatunk be, csatlakozva a történeti gyűjtemény három emeleten elhelyezkedő anfilád-térsorához. A kiállítótereket klasszikus fénycsapdák nagyvonalú felülvilágítóival, a régi képtárakra emlékeztető magas lábazatokkal kell kialakítani. Az üzemi funkciók, az irodai és műtárgykezelési (restaurátori, kutatói) területek, egyéb kiszolgáló funkciók és parkolók a szomszédos telken, a Palota úton való elhelyezése kedvező megoldást jelent a telkek értékének méltó kezelése szempontjából. Az épületegyüttes kiszolgálása a Palota útról történik, tervezhető a két főépület földalatti összeköttetése is a műtárgyforgalom egyszerűsítése céljából. (…) A térszint alatt három további szinten részleges alápincézést javaslunk, hogy az épület teherforgalmi kiszolgálását és a Palota úti üzemházzal való közvetlen kapcsolatát megteremthessük.”