Szöveg: Vargha Márk Péter

Fotósként többször megkérdezték tőlem, hogy az általam készített kép háromdimenziós számítógépes modell, vagy tényleg fotó. Általában igyekszem egyértelművé tenni, hogy fotográfiáról van szó. Sokszor azonban a fotóssal szemben az az elvárás, hogy egy számítógépes grafika tisztaságát érje el, semmi valóságos ne maradjon a képen, még súrlófényben is tökéletesen sima legyen a fal. Ugyanakkor a látványtervezők egyre többet építenek be munkáikba a való élet hibáiból, hogy valóságosabb virtuális tereket tudjanak létrehozni. Érdemes megnézni, hogyan érnek össze ezek a vizuális területek.
Elsőre akár úgy is tűnhet, hogy a fotó a valóságot ábrázolja. A készítő csak nyomja a gombot, a gép pedig élethűen leképezi a látványt. Általában él ez a hit az emberekben a különféle technikai képrögzítési eljárásokkal kapcsolatban, annak ellenére, hogy már mindannyian láttak játékfilmet vagy sci‐fit. Az olyan nyilvánvaló manipulációkról nem is beszélve, ahogy a fotókon Sztálin mellől elfogytak a kegyvesztett kommunista vezetők. Elég arra gondolni, hogy egy technikai kép akkor is lehet manipulatív, ha nem hajtottak rajta végre semmiféle utólagos módosítást. A készítő dönti el a helyszínen, milyen látószöget használ, honnan fényképez, tömegnek mutatja a tíz embert, vagy kevésnek a tízezret.
A képet az ember készíti, nem a gép. A háromdimenziós valóságnak vannak ugyan jelei a kétdimenziós fényképen, ám ezek csak nyomok, melyeknek reprodukálásához és megváltoztatásához jól értenek a készítők. Minél tehetségesebb és felkészültebb egy alkotó, annál jobban – és ez egyáltalán nem negatívum, hanem az alkotási folyamat része. Általában nem kell mögötte tudatos manipulációt sejteni; az emberek hajlamosak olyannak ábrázolni a világot, amilyennek megélik. Ezzel is erősítik a világképüket.
Az építészeti fotó funkciója sokféle lehet, egy‐egy épület karakterének megragadásától kezdve a műszaki dokumentáción át az értékesítést segítő reklámfotóig. Ezek közül meghatározó e területen a műszaki fotózás hatása, ahol követelmény a torzításmentes leképezés, valamint a perspektíva korrekció. Ez utóbbi egyébként tökéletesen szembe megy az emberi látással és tapasztalással.

Rácz Fürdő, Fotó: Bujnovszky Tamás, Látványterv: ZOA Archtiects