Műegyetem épÃtészhallgatóinak szociológiájához
Adalékok a Műegyetem épÃtészhallgatóinak szociológiájához a kettÅ‘s monarchia korának végén (1882-1919)
Szöveg: Karády Viktor

Szabadka, zsinagóga. Komor Marcell – Jakab Dezső, 1902
Az utolsó elÅ‘tti századforduló épÃtészetének történészei már korán felfigyeltek arra, hogy milyen döntÅ‘ szerepet játszottak a zsidó származású alkotók a Lechner iskolában és az egész honi épÃtészeti szecesszió kifejlesztésében és felfuttatásában.
Az 1929-ben kiadott Magyar-zsidó lexikon nem kevesebb, mint huszonnyolc neves zsidó épÃtészt sorol ebbe a csoportba, közöttük Lechner Ödön olyan közvetlen munkatársait vagy követÅ‘it, mint Baumgarten Sándor, Komor Marcell vagy Jakab DezsÅ‘. Műveik közismertek s éppúgy megtalálhatók a budapesti Belvárosban, mint a korabeli vidéki városközpontokban Szegeden, Nagyváradon éppúgy, mint Szabadkán, NyÃregyházán vagy Marosvásárhelyen. Ha a zsidó épÃtészek feltűnÅ‘ súlyát akarjuk értelmezni nagyvárosaink modern arculatának kialakÃtásában, a triviális magyarázat szinte magától adódik. A népességben alig több mint 5%-ot kitevÅ‘ zsidóság adta az egész e korban szakmásodó műszaki, technikai és tudományos értelmiség közel két ötödét, Ãgy a Budapesti Műegyetemre 1882–1919 között beiratkozó épÃtészhallgatók 35%-át is. Ezzel azonban nem lehet kimerÃteni az igen látványos, alkotó zsidó részvétel megokolását a szecesszió stÃlusmozgalmaiban. Szorosan hozzátartozik a magyarázathoz többfajta részben pozitÃv, részben negatÃv társadalomtörténelmi körülmény is: egyrészt a rendkÃvül gyors zsidó városiasodás s a nem kevésbé rohamos zsidó részvétel az iparosÃtás folyamataiban (nevezetesen az ipari tÅ‘kebefektetésben, a vasútépÃtésben és a városi infrastruktúrák megvalósÃtásában), másrészt a társadalmi munkamegosztásban továbbra is érvényesülÅ‘ hatalmi viszonyok, melyek égisze alatt gyakorlatilag kizárták a zsidó vallású jelölteket a középosztály közületi érvényesülési piacaiból. Itt csak utalásszerűen jelezhetem a magyarországi feudalizmus utáni gazdasági és társadalmi modernizációnak ezeket a súlyos konfliktusokkal terhelt adottságait, melyek nélkül konkrétan az sem érthetÅ‘ meg, hogyan érhetett el ilyen magas szintet a zsidók részaránya a szellemi szabadfoglalkozásokban.