Szomszédsági struktúrák matematikai vizsgálata

Szöveg: Máté Gabriell, Bakos Katinka, Néda Zoltán

Nagy divat manapság a földrajzi területek hierarchikus felosztása, regionalizálása. Európa-szerte mindinkább elvesztik abszolút szerepüket a valós államhatárok, és helyette régiókban kezdünk gondolkodni. Mivel matematikailag egzakt definíciójuk nem létezik, nem teljesen egyértelmű, hogyan határozzuk meg a régiókat.
Annyiban azonban mindenki egyetért, hogy a régiókon belüli települések valamilyen közös tulajdonság vagy érdek alapján kötődnek egymáshoz úgy, hogy egy földrajzilag jól elhatárolható területi egységet képeznek. Egyes régiók kijelölését politikai okok befolyásolják, mint például az államok közötti határok vagy adminisztratív határok (megyék, tartományok, járások), de ugyanúgy fontosak lehetnek különböző gazdasági és kulturális értékek is. Talán a legnehezebben belátható az olyan területi tagolódás, ami szociális oldalról közelíti meg a kérdést, az egyén érdekeit helyezve központi helyzetbe.
A régiók mindenképp komplex területi struktúráknak tekinthetők, és a felfedésükhöz komplex módszerekre van szükség. A társadalomtudományok nagy problematikája ezen régió-típusú struktúrák kijelölése. A matematika és fizika oldaláról megközelítve is érdekes feladatnak számít az, hogy objektív módon és szabadon állítható paraméterek nélkül, csupán a települések térbelisége, nagysága és kapcsolataik alapján, hogyan lehet meghatározni egy optimális térfelosztást.